A Toyota második felvonása a végső győzelemig
A Toyota okos stratégiával megnyerte a Dakar-ralit!
A Dakar történetében először győzött a Toyota – méghozzá magabiztosan és elegánsan! A legjobb 12 versenyző közül öten értek célba Hiluxszal.
A motorsport ironikus valósága, hogy bár a Dakar mezőnyét mindig is meghatározták a Toyota modelljei, a márkának most először sikerült megnyernie a világ legkeményebb terepraliját. A Toyota Gazoo Racing South Africa sikerét még értékesebbé teszi, hogy korábban soha nem végzett benzinmotoros autó az első helyen, így dicsőségük kettős.
Az utolsó nap reggelén már nyilvánvaló volt, hogy Nászer el-Attijának és Mathieu Baumelnek nincs más dolga a garantált győzelemhez, mint épségben célba érni. Ezzel összhangban maximális biztonságra törekedve autóztak, míg vetélytársaik épp az elsőség esélytelenségének tudatában dicsőséges befejezést, egy utolsó szakaszgyőzelmet reméltek a tízedik naptól, és kockáztattak.
A fordított rajtsorrendnek köszönhetően korán útnak induló Carlos Sainz ezúttal olyan tempót diktált, ami egy kétszeres Dakar-győztestől elvárható. Sébastien Loebnek esélye volt befogni őt, de ehhez túl rövidnek bizonyult a 112 kilométeres táv: a francia pilóta 42 másodperc hátránnyal a második helyre szorult, ám a végső sorrenden ez már nem változtatott.
Eközben Giniel de Villiers megmutatta, miért nélkülözhetetlen tagja a Toyota Gazoo Racing South Africa csapatának 2012 óta. A rajtot követően egyszerűen félreállt, és 55 percen át várakozott el-Attijára – „Még jó, hogy a szerelők beraktak két nyugágyat is az autóba” – viccelt később a dél-afrikai versenyző. Amikor katari csapattársa is elrajtolt, szorosan a nyomában haladt, készen minden eshetőségre. Nászer végül a 12., Giniel pedig a 40. helyen ért célba. Utóbbi ezzel feláldozta korábbi, biztosnak mondható nyolcadik helyét, és kilencedikként zárta pályafutásának 16. Dakarját.
Nászer el-Attija és Mathieu Baumel a rali első napjától az utolsóig mindvégig hiba nélkül, magabiztosan és taktikusan autóztak. „Rendkívüli öröm, hogy megnyertük a Dakart. Győzelmünk nem csupán a miénk, de a Toyotáé és az egész Toyota Gazoo Racing South Africa csapaté is. Mindenki rendkívül keményen megdolgozott ezért a győzelemért, mindannyian megérdemeltük az első helyet. Köszönöm, hogy vezethettem ezt a fantasztikus autót” – nyilatkozta el-Attija.
A Toyota sikerét még édesebbé teszi, hogy a tízedik, 11. és 12. helyen is egy-egy benzinmotoros Hilux végzett. A közel negyed évszázada dakarozó Ronan Chabot (n: Gilles Pillot), a pályafutása legjobb eredményét elérő Benediktas Vanagas (n: Sebastian Rozwadowski) és a Dakaron negyedszer induló Vaidotas Zala (n: Saulius Jurgelenas) mind megelőzték a 13. helyen záró Carlos Sainzt – ez a tény önmagában örökké emlékezetessé teheti számukra a 2019-es Dakart.
Szintén említésre méltó a Team Land Cruiser Toyota Auto Body (TLC) csapatának sikere. A TLC sorban hatodszor nyerte meg a sorozatgyártású járművek számára kiírt versenyt. A francia Christian Lavieille (n: Jean-Pierre Garcin) és a japán Akira Miura (n: Laurent Lichtleuchter) egyaránt egy 4.5 literes V8-as dízelmotorral szerelt Land Cruiser 200 (VDJ200) típussal vágott neki a perui sivatagnak; összesítésben a 35. és 39. helyen végeztek. Szintén elismerést érdemel a Hino Team Sugawara, amely idén tízedik alkalommal tudott győzni a kamionok tíz liternél kisebb lökettérfogatú géposztályában.
Teruhito Sugawara (akinek édesapja, Yoshimasa Sugawara 1983 óta minden Dakaron részt vesz, és ezzel beírta magát a Guinness Rekordok Könyvébe) és navigátora, Katsumi Hamura (aki 2001 és 2015 között Yoshimasa Sugawara mitfahrere volt) maguk is legendának számítanak a műfajban.
Akio Toyoda, a Toyota Motor Corporation elnöke a rali lezárásakor személyes üzenetben köszönte meg minden résztvevőnek, csapattagnak és versenyzőnek a helytállást. „2017 végén Nászerrel kipróbálhattam a győztes Hiluxot. A csapat akkor ígéretet tett arra, hogy legközelebb az első helyen végeznek – fantasztikus, hogy beváltották ígéretüket! Tavaly a marokkói sivatagban részt vettem a TLC csapat tesztprogramján. Még soha nem vezettem homokdűnén, az élmény semmihez sem fogható. Képzeljék el, amint a volán mögött ülve a magasba kaptatnak, és nem látnak mást, mint az eget. Aztán a túloldalon, lefelé mintha egy háborgó homoktenger hullámain szörföznénk. A sivatagban nincsenek utak – de hát pont ez az értelme az egésznek. Autóinknak ilyen kíméletlen körülmények között is helyt kell állniuk, hiszen az a célunk, hogy bárhová képesek legyenek eljutni, amerre vezetőjük irányítja őket. Szenvedéllyel vallom, hogy az út teszi az autót. Ha egy gépkocsi a szigorú körülmények között meginog és kudarcot vall, azon akár utasainak élete is múlhat. Ez kiválóan példázza másik hitvallásomat: az autó olyasvalami, amire az életünket bízzuk rá. A Toyota összes csapata kiválóan helyt állt a Dakar szélsőséges kihívásai közepette, és ezzel még magasabbra emelték a Toyota-csoport zászlaját, bebizonyítva, hogy valóban »mind jobb autókat gyártunk«.”
Összetett eredmény a tízedik, utolsó szakasz után (autók):
