A világ leglátványosabb autóbuszos útvonala

Amikor Walter Burch svájci buszvezető öt évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, felkínálták neki, hogy folytathatja élete munkáját. Hetente kétszer egy egyedi specifikáció szerint gyártott Scania Interlink autóbuszt vezet az Alpok hágóin keresztül közel háromezer méter magasságban a világ egyik leglátványosabb és legnehezebb autóbuszos útvonalán. „Ezeken a napokon igazi gépkocsivezetőnek érzem magamat” – mondta.

A kora reggeli órákban turisták, kerékpárosok és néhány helyi lakos sorban áll a müstairi Szent János benedekrendi apácakolostor előtt a svájci Graubünden kantonban. Azonban nem az 1200 éves, UNESCO világörökségi helyszínnek számító látványosságot szeretnék megtekinteni, hanem egy életre szóló emléket jelentő autóbuszos utazásra várnak.

A Stelvio autóbuszos útvonal a svájci Val Müstair községet köti össze Észak-Olaszország Valtellina régiójával. A Stelvio-hágón keresztül Tirano városába vezető út egy hegyi kaland, amelyet májustól novemberig kínál a PostBus svájci busztársaság, ennek Németországban PostAuto a neve.

Az eredeti utat 1820 és 1825 között építette az Osztrák Császárság azért, hogy összekösse az egykori osztrák tartományt, Lombardiát Ausztria többi részével. Az út 1871 méter szintkülönbséget hidalt át, és azóta nem sokat változott. 85 szűk kanyarja igazi kihívás a járművezetőknek. A hajtűkanyarok közül 48 a hegy északi oldalán található, ezeket kövek jelölik.

Ezt az utat a Top Gear nevű brit autós műsorban a világ legnagyszerűbb útjának nevezték, habár ez csak Európát takarta. Lamborghiniket, Porschékat, Ferrarikat és Alfa Romeókat is teszteltek már képességeik határait feszegetve ezekben a lélegzetelállító, látszólag soha véget nem érő kanyarokban. Számtalan kerékpáros és motorkerékpáros küzdötte fel már magát a keleti Alpok legmagasabb útszakaszára.

De a Stelvio-hágó nemcsak móka és kacagás. Sokan alábecsülik a kacskaringós út nehézségét és túlbecsülik járműveik képességeit, ami balesetekhez vezet. Különösen igaz ez az olasz oldalra, ahol a legmeredekebb és legnehezebb az út. Még a brit Formula 1-es pilóta, Sterling Moss – akit úgy hívtak, hogy a „legjobb versenyző, aki soha sem nyerte meg a világbajnokságot”– is elveszítette az uralmát az autója felett, és lesodródott az útról egy veteránautó-versenyen az 1990-es években.

Szóval hogyan juthat eszébe bárkinek is az, hogy menetrend szerinti buszjáratot indítson a Stelvio-hágón?

„A Scania Interlink típusa nagyon fontos volt számunkra, mivel ezt egyedileg építették a pontos specifikációnknak megfelelően” – magyarázta Bruno Brot a PostAuto képviseletében.

A sárga Scania postabusz tökéletesen megfelel a meredek utak, a magas hágók, az öreg, keskeny alagutak és az olykor rémisztő hajtűkanyarok leküzdéséhez.

A legkeskenyebb alagutak előtt öt centiméterrel lesüllyeszthető busz 11 méter hosszú, 2,55 méter széles és 2,3 méter magas. Az út svájci oldalán nem közlekedhetnek 10 méternél hosszabb járművek, azonban ez a jármű a hosszúsága ellenére is megkapta a külön engedélyt, mivel a tengelytávolsága kisebb öt méternél.

„De természetesen a teljes csomag is fontos volt a PostAuto vállalatnak. A járművel kapcsolatos költségeknek, az ügyfélelőnyöknek és a várható üzemeltetési költségeknek egy kiegyensúlyozott komplett csomagot kellett eredményezniük” – mondta Bruno Brot.

„A kisebb üzemanyag-fogyasztással, amelyet már az üzemelés első hetében tapasztaltunk, rendkívül elégedettek vagyunk.”

Amikor Walter Burch elhagyja Müstair városát a postabusszal, már tudja, hogy mi vár rá. Busza félig tele van izgatott utasokkal, a kis hátsó kerékpártárolóban pedig fél tucat hegyi, illetve országúti kerékpárt helyeztek el. Heves havazás is előfordulhat, még nyáron, illetve ősszel is, azonban mára napos, tiszta időt jósoltak.

„A távolság Müstair városától az Umbrail- és a Stelvio-hágón keresztül az olasz Bormio városáig és Tirano vasútállomásáig körülbelül 80 kilométer. Müstair 1200 méterrel a tengerszint felett fekszik, a Stelvio-hágó 2750 méter magas, Tirano pedig 400 méteres tengerszint feletti magasságban található, a szintkülönbség tehát körülbelül 3900 méter. Ezzel majdnem bekerülhetne a Guiness világrekordok közé. A hőmérsékletingadozás is hatalmas, +30 és -30 Celsius-fok között lehet. Igen gyakran változik” – magyarázta Bruno Brot.

Walter Burch urat felvillanyozza a kaland, ám buszát szabályosan, pontosan és megbízhatón vezeti. Tökéletesen manőverezik a busszal a szurdokokban, a beláthatatlan kanyarokat pedig úgy közelíti meg, hogy a PostBus jellegzetes, háromszólamú kürtjével figyelmezteti a többi járművezetőt arra, hogy közeledik.

Az olasz határ átlépése után néhány száz méterrel Walter Burch megállítja a buszt a Stelvio-hágó csúcsán, 2757 méterrel a tengerszint felett. Itt sok hegymászó és kerékpáros leszáll a buszról. Ez a keleti Alpok legmagasabb aszfaltozott hegyi hágója, illetve a második legmagasabb az egész Alpokban. A Stelvio-hágó gleccserén 3450 méter magasságban általában egész évben lehet síelni, így gyakran itt edzenek a profi síelők.

„Grazia fich”, vagyis „köszönöm” a helyi romans nyelven – ezt mondja az egyik utas, amikor leszáll a buszról.Play Video

A 30 perces pihenő alatt Walter Burch úrnak van ideje az életéről mesélni. Ő egy nyugalmazott gépkocsivezető, aki elérzékenyül, ha a munkájáról beszélhet.

„Nagyon imádom ezt a járművet és ezt az utat. Ha a városban vagy a síkságon vezetsz egy buszt, akkor csak egy vagy a sok közül. De itt különlegesnek érzem magam – mint egy igazi gépkocsivezető” – mondta, miközben megpaskolta a sárga buszt.

Amikor minden kanyar egy kihívás, neki és az utasainak meg kell bízniuk a Scania buszban.

„Számomra ez egy nagyszerű vezetési élmény, és valóban bíznom kell a járművemben. Jó menetstabilitást, kiváló manőverezhetőséget és optimális nyomatékot nyújt. Az utasok pedig örömmel vesznek részt egy ilyen kényelmes, stresszmentes kiránduláson ezen a látványos alpesi tájon.”

A háromszólamú kürt

A PostAuto a legnagyobb busztársaság Svájc közösségi közlekedési hálózatában. Több mint 4200 munkatársával (beleértve a PostAuto társaságok gépkocsivezetőit is) és körülbelül 2300 autóbuszával a PostBus mintegy 155 millió utast szállít évente.

Védjegye – a háromszólamú kürt és a sárga postabuszok – Svájc nemzeti kultúrájának része. A háromszólamú motívum Rossini híres Tell Vilmos operája nyitányának egy részletéből ered, és a kürt az A-dúr Cisz, E és A hangján szólal meg.