• Egyéb

A VW gigantikus átbaszásának hozománya

Rettegett idegrendszeri károsodást okozhat a dízelmotorok kipufogógáza

Amerikai kutatók egyértelmű összefüggést találtak a visszafordíthatatlan idegsejt-elhalással járó amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) előfordulása és a dízelmotorok kipufogógázainak belélegzése között.

Légzőszervi megbetegedések, kötőhártya-irritáció, savas eső – ez csak néhány azok közül az emberi és természeti egészséget fenyegető hatások közül, amelyeket a dízelmotorok működése során a légkörbe jutó károsanyagokkal okozhatnak hosszabb-rövidebb kitettség esetén. Egy új amerikai kutatás azonban egy további, megfordíthatatlan és félelmetes betegséget is felvett erre a listára…


Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) egy titokzatos, éppen ezért rettegett betegség, amely fokozatosan elpusztítja a központi idegrendszer izommozgatásért felelős sejtjeit. A világ legismertebb ALS páciense Stephen Hawking fizikus, aki 1963 óta szenved a betegségben. Ő az egyetlen a világon, aki ilyen hosszan él együtt az ALS-sel. Orvosai annak idején két évet adtak neki, és ez a prognózis a mai napig megállja a helyét; a betegek mindössze tíz százaléka él tíz évnél tovább. Egymillió emberre átlagosan 50 megbetegedés jut, 5-10 százalékuknál feltételezhető az öröklődés, a többieknél azonban máig nem tudja megállapítani a kiváltó okokat az orvostudomány.

Ezen a téren jelenthet most áttörést egy friss tanulmány, ám a következtetések meglehetősen riasztóak – írja a Medical News Today szakportál.

A bostoni Harvard Egyetem közegészség-tudományi tanszékének kutatói több mint 1600 felnőtt pácienst megvizsgálva úgy találták, hogy azon férfiak körében, akik 5-10 éven át jelentős mértékben ki voltak téve dízelmotorok kipufogógázainak, legalább 20 százalékkal gyakoribb volt az ALS kialakulásának a kockázata. Egy másik tanulmány már 2013-ban felvetette a két tényező közötti összefüggést, ám akkor nem vizsgálták annak jelentőségét, hogy az érintett személy milyen hosszan volt kitéve a dízelmotorok működése során a légkörbe kerülő gáznemű károsanyagoknak és koromrészecskéknek.

A dániai ALS páciensek megbetegedését megelőző életkörülményeit vizsgáló kutatás arra a következtetése jutott, hogy azon férfiak között, akik a diagnosztizálást megelőző tíz éven át bármilyen mértékben ki voltak téve dízel kipufogógázoknak, 20 százalékkal nőtt a betegség kockázata. Amennyiben a kitettség mértéke elérte az 50 százalékot, a kockázati arány még nagyobb: 45 százalékkal nőtt! Nők körében nem mutattak ki ilyen arányokat, ugyanakkor sokkal valószínűbb, hogy az azonos munkahelyen (például üzemanyag-töltőállomás, gépjárműszerviz) betöltött eltérő munkakörnek, mintsem biológiai különbségeknek tudható be.

Miközben a megfigyelésen alapuló kutatás nem bizonyította (nem is volt célja bizonyítani) az ok-okozati összefüggést a két esemény között, az eredmények feltétlenül további alapos kutatást tesznek szükségessé. A vizsgálatokat végző Dr. Aisha Dickerson záró gondolata pontosan rávilágít arra, miért olyan ijesztőek ezek az eredmények: „Fontos kijelentenünk, hogy a társadalom nagy része közlekedési eredetű légszennyezés révén találkozhat dízel kipufogógázokkal.”

A gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség, valamint a személy- és tehergépkocsikat hajtó dízelmotorok közötti összefüggés még aktuálisabbá teszi azt az Európa-szerte érvényesülő törekvést, amely a dízelmotorok alkalmazásának gyors és végérvényes beszüntetését igyekszik elérni.

A 22-es csapdája, hogy a dízelmotorok csekély üzemanyag-fogyasztásuknak köszönhetően fontos szerepet játszanak az európai autógyártók számára előírt, szigorú CO2-kibocsátási normák teljesítésében. Ezen a téren a hibrid hajtásláncok jelenthetnek életképes, sőt, a dízeleket messze felülmúlóan tiszta üzemű alternatívát. Nem véletlen, hogy a Toyota a tömeggyártók között elsőként hirdette ki, hogy 2018-ban örökre száműzi európai személyautó-palettájáról a környezet- és egészségkárosító dízelmotorokat. A hibrid technológia népszerűsítése terén elévülhetetlen érdemeket szerzett Toyota több modellcsaládjához már most sem kínál dízelmotort.

Fotók: Toyota, Lexus, giostar.com, hsph.harvard.edu (aisha-dickerson), cnet.com