Az Opel Astra nyerte az Arany Kormánykerék díjat
1978 – Opel Senator A: Az első „arany kormánykerék”
1978-ban a Blitz márka elnyerte első „arany kormánykerekét” az Opel Senatorral. Az 1977 szeptemberében az IAA-n bemutatott Senator a legendás Kapitän, Admiral és Diplomat modellek utódja volt, és az Opel csúcsmodellje volt az utolsó 1993-as meghajlásig. Az 1978-as Senator három különböző motorral volt elérhető. – egy 2,8 literes 103 kW/140 LE teljesítménnyel, egy 3,0 literes egység 110 kW/150 LE teljesítménnyel és a csúcskategóriás 3,0 literes motor 132 kW/180 LE teljesítménnyel.
1979 – Opel Kadett D: A díjnyertes űrcsoda
Egy évvel később az Opel ismét a dobogóra került. Az 1979-es Kadett D volt az első Opel kompakt osztályú elsőkerék-hajtású autó, és szállította a cég második „arany kormánykerekét”. A keresztirányú hajtóműveknek és a kardántengely hiányának köszönhetően kompakt méretei és elődjénél 126 mm-rel rövidebbsége ellenére bőséges teret kínált az utasoknak. A tágas, akár 1425 literes rakterű kombi mellett az Opel két különböző gyorshátú változatot is kínált. 1983 januárjában a sportos Kadett GTE következett, 187 km/h végsebességgel, és 1,8 literes négyhengeres motorral szerelték fel, amely 115 LE-t fejlesztett.
1981 – Opel Ascona C: A jó dolgok hármasban vannak
1981-ben az Opel Ascona C volt a sor, hogy hazahozza az árut a rüsselsheimi székhelyű autógyártó számára. Ez volt az első Opel középkategóriás elsőkerék-hajtású autó, és kombiként és kombiként is elérhető volt. Az Ascona C hajtáslánca 1,3-1,6 literes benzinmotorokból és 1,6 literes dízelből állt.
1982 – Opel Corsa A: Kis autó, hatalmas hatás
Csupán 12 hónappal később, 1982-ben egy vadonatúj Opel-modell elhódította az „Arany Kormánykerék” díjat – a Corsa A. Opel első kisautója szorosan egymáshoz illő arányokat mutatott be rövid, mindössze 3,62 méteres hosszon belül. Merész, kiszélesedő kerékívei voltak, mint egy raliautónak, és kivételesen alacsony, 0,36-os légellenállási együtthatója volt. A csúcspont a 72 kW/98 LE teljesítményű Corsa GSi volt. 1985-ben a kétajtós sraffozású és bevágásos kínálat bővült a népszerű ötajtós modellel. A Corsa A 3,1 millió darabbal a legeladottabb lett.
1984 – Opel Kadett E: Újabb kompakt osztálygyőztes
Öt évvel az „Arany Kormánykerék” első elnyerése után a Kadett 1984-ben bemutatott új generációjával ismét pole pozíciót szerzett. A második elsőkerék-hajtású Kadett, amelyet 1984 és 1991 között gyártottak, abszolút győztes lett, és szintén megnyerte. az 1984-es „Év Autója” díjat. Ezenkívül a Kadett aerodinamikai bajnoknak számít. A sportos GSi 0,30-as Cd-jével megdöbbentette a szakértőket, és még a normál ferdehátú szedán is szenzációs, 0,32-es értéket ért el. Az aerodinamikai bajnokot összesen 3,78 millió alkalommal adták el.
1987 – Opel Senator B: Sima futás győztes
Az Opel Senator B-nek is sikerült megismételnie elődje sikerét. A hátsókerék-hajtású Opel Omegára épülő új zászlóshajó főként hathengeres motorokkal érkezett, a sima, 115 kW/156 LE teljesítményű, sima, 3,0 literes soros motorral. Egy érmét helyezhet el a szélére a motortérben, és az érme nem esik le, amikor a motor jár. Később bemutatták a hathengeres motor négyszelepes változatát Dual-Ram változtatható szívórendszerrel és kiadós 150 kW/204 LE teljesítménnyel.
1990 – Opel Calibra: A bajnok nyer
Egy igazi bajnok nyerte el 1990-ben az „Arany Kormánykereket”: egy lélegzetelállító kupé, rekorder, 0,26-os légellenállási együtthatóval! A Calibra 85 kW/115 LE és 150 kW/204 LE közötti teljesítményű motorokkal volt elérhető. Az összkerékhajtású Opel Calibra Turbo mindössze 6,8 másodperc alatt gyorsul nulláról 100 km/h-ra, ez volt a hab a tortán. Egy 125 kW/170 LE teljesítményű V6-os motor tette teljessé a kínálatot. A motorsportban egy Calibra V6 nyerte el a túraautó-koronát az ITC 1996-os átvételével.
1994 – Opel Omega B: A nagy autó aranyat nyer
Az Omega második kiadása különleges benyomást tett a zsűrire. A dinamikus dizájn, a tágas hely és az új, ötvözött hengerfejjel és akár 155 kW/210 LE-s V6-os motorok lenyűgözték a szakértőket. Az új légzsákrendszerek magas szintű biztonságot biztosítottak minden utas számára. A kombi változat végtelen teherbírással büszkélkedhet, így ideális autó családok és kézművesek számára egyaránt, míg a limuzin változatot reprezentatív üzleti szedánnak minősítették.
1995 – Opel Vectra B: Tükör, tükör, az ajtón
Az Opel Vectra legszembetűnőbb jellemzői az aerodinamikus formájú külső tükrök voltak, amelyek harmonikus egységet alkottak az autó elejével – ennek az „Arany Kormánykerék” zsűri egyszerűen nem tudott ellenállni. A Vectra nyert új, hatékony, 1,6-2,6 literes benzinmotorjainak köszönhetően, amelyek teljesítménye 55 kW/75 LE és 125 kW/170 LE között van. Máshol az 1,7 és 2,2 liter közötti lökettérfogatú közvetlen befecskendezéses dízelmotorok ünnepelték a példamutató fogyasztást.
1999 – Opel Zafira A: A gyorsan cserélhető művész hét üléssel
Ki találta ki? Opel! Igen, az a kompakt kisteherautó, amely egy teljes hétülésesből lenyűgöző maximális rakodótérfogatú (maximum 1700 liter) transzporterré varázsolható, egyetlen ülés eltávolítása nélkül, egy rüsselsheimi ötlet. A formula neve Flex7, és ez segítette a Zafirát 1999-ben elnyerni az „Arany Kormánykerék” címet. A zseniális koncepciónak köszönhetően az ülések szükség esetén eltűnnek a jármű padlójában. A rugalmas tércsoda kompakt méreteivel és kiemelkedő menetdinamikájával is lenyűgöz.
2002 – Opel Vectra C: A villanyszerelő mester
A harmadik generációs Vectra sikeresen megvédte elődje címét, és ismét aranyat nyert. Az új középkategóriás autó az elektronikai korszakba lépett, rendszereit kábelköteg helyett CAN (Controller Area Network) buszon keresztül kötötte össze, és elektrohidraulikus szervokormánnyal érkezett. A benzin- és dízelmotorok teljesítménye 74 kW/100 LE-től 206 kW/280 LE-ig terjedt, lökettérfogat 1,6-3,2 liter. 2004-ben az Opel a Vectrát IDS Plus aktív felfüggesztéssel is szerelte Continuous Damping Control (CDC) funkcióval, amely gondoskodott arról, hogy a lengéscsillapítók alkalmazkodjanak az uralkodó vezetési helyzethez.
A cikknek még nincs vége!
Lapozz a következő oldalakra!