Emberek és abroncsok a kánikulában

Tikkasztó hőség, fülledt levegő, izzadsággyöngyök a homlokunkon – nyáron még a légkondicionálás ellenére is kellemetlenül meleg lehet az autóban. De nem csak mi szenvedünk az extrém magas hőmérséklettől, a járművünket is megviseli a hőség. Különösen a gumiabroncsokat, amelyek közlekedésbiztonságban betöltött szerepét gyakran alábecsülik. Nézzük meg, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az abroncsok ne melegedjenek fel túlságosan, és biztonságosan autózhassunk. Adunk néhány tanácsot arra vonatkozóan is, hogy miként enyhíthetjük a kánikula ránk gyakorolt hatását.

Miért veszélyes a hőség a gumiabroncsokra nézve?

Egy forró nyári napon a hőmérő bőven 30 °C fölé is emelkedhet – ám a járművek és a gumiabroncsok álló helyzetben könnyen megbirkóznak még ezzel a hőmérséklettel is. Ezért nem érdemes a gumiabroncsokat kartonpapírral vagy ponyvával letakarni. Ezzel együtt, ha valami szokatlant érzékelünk, a jármű erősen húz balra vagy jobbra, vagy ha menet közben megváltozott zajokat hallunk az abroncsok felől, mindenképpen állítsuk meg a gépkocsit, ellenőrizzük a gumiabroncsok állapotát, és mérjük meg az azokban lévő nyomást. Amit egyébként sem árt időről-időre – tankolások alkalmával vagy legalább havonta egyszer – ellenőrizni.

Az alacsony nyomás veszélyes!

A 0,2 barral alacsonyabb nyomás akár öt százalékkal magasabb üzemanyag-fogyasztást eredményez, ugyanez az érték 0,5 bar mellett már egy liter 100 kilométerenként, nem beszélve arról, hogy nagy sebesség esetén mindez veszélyes is. Ezért az első számú tipp: a forró évszakban rendszeresen ellenőrizzük a gumiabroncsnyomást, és szükség esetén korrigáljuk azt. A gyártó által megadott ajánlott értéket megtalálhatjuk a használati útmutatóban vagy a vezetőoldali ajtót kinyitva, az „A” oszlopon, egy matricán. Ha valamelyest magasabb – 0,2 bar – értéket mérünk, az nem gond. Amikor a gumiabroncsban a levegő hőmérséklete 20 °C-ról 60 °C-ra emelkedik, a belső nyomás kevesebb, mint 0,3 barral nő, ami még nem jelent gondot. (Szakértők szerint, ha a mért és az ajánlott érték közötti különbség +0,8 bar vagy ennél több, mindenképpen korrigáljuk a nyomást.) Ne hosszú vezetés után mérjünk! Ilyenkor ugyanis a magas hőmérséklet miatt megnő a nyomás, így a mért érték magasabb, mint a hidegen előírt. Már tíz kilométernél rövidebb távolságok is felmelegíthetik a gumiabroncsokat. Várjuk meg, amíg a gumiabroncsok ismét lehűlnek, vagy akkor ellenőrizzük, amikor elindulunk.

Téli gumiabroncsok nyáron? Inkább ne!

Igaz, ami igaz: Az abroncsok félévente történő cseréje kellemetlenséget jelent, de a biztonságot szolgálja. Ha megspóroljuk a téli gumiabroncsok nyárira cserélését, és a meleg évszakban is téli gumikkal közlekedünk, óriási kockázatot vállalunk. A téli abroncsok lágyabb gumikeverékből készülnek, mint a keményebb nyári abroncsok, amelyek sokkal jobban bírják a magas hőmérsékletet. Más érvek is szólnak a rendszeres és lelkiismeretes abroncscsere mellett: a kopás drasztikusan csökken, az üzemanyag-fogyasztás mérséklődik, és a fékút is jelentősen lerövidül – tehát ne ezen spóroljunk, illetve ne így! Soha ne induljunk el egy tengerparti nyaralásra téli abroncsokkal, hiszen ez akár az életünkbe is kerülhet. Van választásunk: a korszerű négyévszakos abroncsok már szinte semmilyen kompromisszumot sem jelentenek.

Ellenőrizzük a gumiabroncsok sérülését és kopását

Magától értetődő, hogy a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzésével megelőzhetjük a bajt. A sérülések és a kopás szembetűnő jelei; a gumiabroncsban lévő idegen testek például fokozatos levegővesztéshez vezetnek – a gumiabroncsnyomás csökken, a gumiabroncs defektjének kockázata megnő. A futófelület mélységét is időről-időre ellenőrizni kell. A törvény 1,6 mm-es minimális profilmélységet ír elő a nyári gumiabroncsok számára – a tesztek azonban kimutatták, hogy a nyári gumiabroncsok tapadása nedves úton 3 mm alatt már jelentősen csökken. Ne várjunk tehát az utolsó milliméterig, hanem fektessünk be még időben egy új abroncsgarnitúrába.

Készüljünk fel a vészhelyzetekre!

Ha mindezek ellenére mégis defektet kapunk, kerüljük a kormánykerék rángatását, a hirtelen kompenzáló mozdulatokat és az erőteljes fékezést. Ehelyett próbáljunk meg nyugodtan ellenkormányozni, és mérsékelten fékezni a járművet. Hagyjuk kigurulni az autót a leállósávra vagy az út szélére a vészvillogó bekapcsolásával. A legtöbb autósiskolában, vezetéstechnikai központban befizethetünk olyan intenzív tréningre, ahol például hidraulikával működtetett mozgó lemez segítségével szimulálják azt a helyzetet, amikor a defektes abroncs miatt az autó az egyik pillanatról a másikra érthetetlenül furcsán kezd viselkedni.

Az utasok is szenvednek

A wuppertali Gesamthochschule felmérése szerint 37 °C-os külső levegőhőmérsékletnél 33 százalékkal nő a balesetek száma: van, aki a hőségben indokolatlanul lassít, és van, aki agresszívvá válik… Egyes felmérések szerint a hőhatás eredményeképp az ítélőképességünk ugyanolyan mértékben romlik, mintha 0,5 ezrelék lenne a véralkohol szintünk. Indulás előtt tekerjük le az ablakokat, induljunk el, hagyjuk, hogy a menetszél alaposan átszellőztesse az autót. Indulás után kapcsoljuk be a légkondicionálást, amit állítsunk belső keringtetésre, így az autónak nem a kívülről beáramló forró levegőt kell folyamatosan hűtenie. Semmiképpen se hűtsük le az autót jegesmedve-szintre, ez teljesen egészségtelen (nyári megfázáshoz vezethet!), 100 kilométerenként akár egy liter üzemanyagot is felemészt, és amint kiszállunk, iszonyatos (hő)sokkot okoz. Menet közben is fogyasszunk sok folyadékot, de ne kólát vagy más cukros üdítőt, inkább vizet, gyümölcs- vagy zöldséglevet, esetleg gyümölcs- vagy gyógyteát. A napon hagyott autó felmelegszik: ha a külső levegő 30 °C, az autó belső hőmérséklete 50 °C fölé is emelkedhet. Se kutya, se baba, se más ne maradjon a lezárt autóban, még akkor sem, ha „csak egy percre” megyünk el vásárolni.

Az autóablakok megbízhatóan blokkolják a leégést okozó UVB-sugarakat. Más sugarak azonban áthatolnak a laminált üvegen, például az UVA-sugarak – és ezek felelősek a bőr öregedéséért, a napallergiáért, rosszabb esetben pedig néha még a bőrrákért is. Védjük szemünket megfelelő napszemüveggel. Válasszunk tehát minél nagyobb méretű szemüveget, lehetőleg barna, szürke vagy szürkészöld színben, de ne olyan típust, amit a hegymászóknak vagy a szörfösöknek ajánlanak; az autóban az ilyen sötét lencsék erősen korlátozhatják a látást – például, ha nyílt tájról egy lombos erdőbe hajtunk be, és a műszerfal is nehezen olvasható. Az oldalablakokat felszerelhetjük árnyékolókkal, amelyek tapadókorongokkal könnyen rögzíthetők. Ám a kisgyerekek szeretik ezeket letépni az unalmas utakon – ilyenkor célszerű egy régi pólót az ablakra tenni és odacsukni; ugyanolyan, vagy még jobb hatást érhetünk el így is.

Nem, a hűtővíz nem forr fel

Néhány évtizede még gyakori látvány volt: a nyári hőségben hosszú ideig a dugóban állva a hűtőfolyadék hőmérséklete annyira megemelkedett, hogy a hűtőfolyadék felforrt, ami motorkárosodással fenyegetett. Manapság egy ilyen baleset gyakorlatilag lehetetlen: a motorokat úgy tervezik, hogy hosszabb ideig is képesek üresben járni a túlmelegedés veszélye nélkül. A mai ventilátorok nagyobb méretűek, a modern motorvezérlő rendszerek a hosszú ideig tartó álló üzemre képesek reagálni, és csökkenteni a motor hőmérsékletét.

Egy fekete autó jobban felmelegszik?

Szakemberek egyetértenek abban, hogy a festék sokkal kisebb szerepet játszik a napenergia tárolásában, mint azt sokan feltételezik – a napsugarak többsége az ablakfelületeken keresztül nyelődik el. És mivel minél modernebb egy autó, annál ferdébbek és nagyobbak az ablakfelületek, így a belső tér annál jobban felmelegszik. Mindazonáltal egy fekete fényezésű, sötét belsővel rendelkező autó valamivel jobban (legfeljebb néhány °C-kal) melegszik, mint egy világos színű, világos belsővel rendelkező autó. Az ezüstszínű járművek tulajdonosai előnyben, az ő autójuk veri vissza a legjobban a napsugarakat. A legjobb védelem: parkolás után takarjuk le az ablakfelületeket – ezt például alumínium bevonattal ellátott napvédő fóliával tehetjük meg. És ha már parkolás: a kipufogó és a katalizátor már rövid vezetés után is több mint 600 °C-ra melegszik fel, és magas külső hőmérsékleten csak lassan hűl le. Ha ezek az izzó alkatrészek száraz fűvel érintkeznek, nagy a veszélye a parázsló tűznek, amely aztán autóra is átterjedhet. Soha ne parkoljunk tarlón vagy kiszáradt mezőn!

A csurig töltött tank veszélyes?

Nem, ha azonnal indulunk. A frissen töltött benzin kb. 15 °C hőmérsékletű – a földalatti tartályból érkezik – ami aztán az autó üzemanyagtartályában 35 °C-ra is felmelegedhet. Ez egy 50 literes tank esetén egy liternyi tágulást jelent. Ám, egyrészt az autókban van túlfolyó – éppen az ilyen esetek elkerülésére -, másrészt, ha elindulunk, az üzemanyag menetközben fogy.