Érdemes odafigyelni a ködlámpa használatára!
Csak abban az esetben szabad használni a ködlámpát, ha arra a látási viszonyok romlása miatt ténylegesen szükség van.
Itt van az ősz, így egyre többször számíthatunk ködös útszakaszokra utunk során. A köd leginkább a reggeli órákban, a munkába indulásnál nehezíti meg a sofőrök életét, ráadásul általában éppen ilyenkor kapcsolódik le a közvilágítás is, ami tovább korlátozza a tájékozódást. De sajnos az autósok közül nem mindenki használja jókor és jól a ködlámpát.
Ba***a a csőrömet! Próbáld meg ésszel használni a ködlámpát!
A megváltozott látási viszonyok mentén persze minden évben sarkalatos kérdés, hogy az autósok hogyan használják a ködlámpát – írja a HVG. A portál szerint az okozza a legtöbb problémát, hogy egyértelmű ökölszabály továbbra sincs nálunk erre.
A látási viszonyok döntik el, hogy a ködfényszóró, illetve a hátsó ködlámpa mikor és mire használható. A jogszabály mindössze arra tér ki, hogy az első ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás, esetleg porfelhő esetén az úttest megvilágítását javítja. A hátsó ködlámpa pedig arra való, hogy sűrű köd esetén az előttünk lévő járművet jobban észlelhetővé tegye – ezért az első ködlámpákkal szemben – ez kötelező is az autókon.
Magyarul csak abban az esetben szabad bekapcsolni a ködlámpát, ha arra a látási viszonyok romlása miatt ténylegesen szükség van. A lap felhívja arra is a figyelmet, hogy a KRESZ szerint a távolsági fényszóró vagy a tompított fényszóró mellett vagy helyett is használható a ködfényszóró és teljes értékű világító berendezésnek számít a korlátozott látási viszonyok között.
Egyébként minden országra a saját előírásai mérvadók. Magyarországon az autópályán és a gyorsforgalmi utakon 150 méter alatti látótávolság esetén kell bekapcsolni az első ködlámpát. Lakott területen kívül 100-120 méter, lakott területen belül pedig 60-70 méternél rövidebb látótávolság esetén kell használni a ködfényszórót. A ködzárófényt pedig kizárólag erős ködben, 50 méternél rövidebb látótávolság esetén szabad bekapcsolni.
