• Egyéb

Ilyen egy jó ötlet közepes kivitelezése

Állami e-autó beszerzések

 

„Uniós forrásból nettó kilencmilliárd forint értékben vásárol elektromos autókat a magyar állam” – jelent meg a közelmúltban az európai közbeszerzési értesítőben a hír. A szándék nemes, de felmerül a kérdés: vajon tényleg erre van szükség?

Ahogy több hazai sajtótermék is megírta, a magyar állam közbeszerezés keretében nettó kilencmilliárd forintért vásárol akkumulátoros elektromos (BEV) személygépkocsikat, egyterűket és kisáruszállítókat. A kezdeményezés üdvözlendő, hiszen az állami és minisztériumi gépkocsipark emissziójának csökkentése közvetlenül – jó példa mutatásával, a társadalmi szemléletváltás elősegítése révén – és közvetve is hozzájárul a közlekedéshez köthető károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, a nem megújuló, fosszilis energiahordozók háttérbe szorításához.

Ugyanakkor több szempontból sem biztos, hogy a tisztán elektromos gépjárművek jelentik a legjobb megoldást akár a közvetlen, konkrét problémákra, akár a társadalmi attitűd átformálása szempontjából – hogy a gyakorlati felhasználással kapcsolatos hátrányokról ne is beszéljünk.

A csekély vagy nulla kibocsátású gépjárművek bevezetésének elsődleges célja az adott gépjárműflotta károsanyag-kibocsátásának csökkentése. Amint azt az elmúlt néhány évben tanulmányok hosszú sora igazolta, a legsürgetőbb feladat az egészségre több szinten is rendkívül káros dízelüzemű járművek számának visszaszorítása, végső soron azok teljes kiküszöbölése volna. A jellemzően városi vagy rövid távú országúti forgalomban használt kisáruszállítók esetében – ha a napi futásteljesítmény a gépkocsi maximális hatótávolságát nem haladja meg – ideális megoldást jelentenek a tisztán elektromos meghajtású típusok.

Ugyanakkor amennyiben a dízelüzemű gépkocsikat (a kipufogógáz-tisztító technológiák sajátosságaival összhangban) hosszabb távokon használják, azok kiváltására nem alkalmasak az elektromos járművek, hiszen ezek az akkumulátor- és vezérléstechnológia kétségtelen fejlődése ellenére továbbra sem tekinthetők teljes értékű megoldásnak a városi forgalmon kívül.

A tisztán elektromos járművek üzemeltetéséhez elengedhetetlen ugyanis a minőségi és mennyiségi szempontból megfelelő infrastruktúra, azaz töltőhálózat kiépítése. Ezek hiányában – azaz a pillanatnyi állás szerint – a nettó kilencmilliárd forintért beszerzésre kerülő elektromos autók kizárólag telephelyük közvetlen közelében fognak tudni üzemelni. Mivel pedig a közbeszerzés keretében üzembe állított elektromos gépkocsik kizárólag helyi használatra lesznek alkalmasak, az önkormányzatoknak, minisztériumoknak és egyéb, a környezetbarát gépjárművekből igényelő közigazgatási szerveknek továbbra is fenn kell tartaniuk a hosszú távon használható, ám egészségügyi kockázatot jelentő, jellemzően dízel üzemű járműparkjukat, ha nem akarnak elszigetelődni az országon belül.

Ha az egész ország területén szeretnénk csekély vagy nulla károsanyag-kibocsátással közlekedni, arra további infrastruktúra-fejlesztés (azaz töltőhálózat kiépítése) nélkül ma még csak hibrid és plug-in hibrid gépjárművek alkalmasak. Ezek jelenleg jóval magasabb használati értékkel bírnak, mint a tisztán elektromos járművek: a hálózatról tölthető plug-in hibrid gépkocsik (PHEV) a teljesen emissziómentes közlekedés lehetőségét kombinálják a hagyományos hibrid technológia által kínált, csekély károsanyag-kibocsátású üzemeltetéssel, míg az öntöltő hibrid járművek (HEV) jóval kedvezőbb (gyakorlatilag egy klasszikus dízel üzemű, automata sebességváltós modellel megegyező) árfekvésű alternatívát kínálnak a csekély környezeti terhelésű közlekedésre.

A Toyota egykori, úttörő kezdeményezése mára a világ első számú alternatív hajtási megoldásává vált. Míg tavaly világszerte 2,5 millió öntöltő hibrid talált gazdára (ebből másfelet a Toyota és a Lexus gyártmányai képviseltek[1]), plug-in hibridből 417 ezer, akkumulátoros villanyautóból pedig 668 ezer fogyott[2]. 2018 végére összesen ötmillió hálózatról tölthető elektromos (PHEV és EV) jármű járhatja a világ útjait, míg öntöltő hibridből csak a Toyota-csoport több mint kétszer ennyit gyártott a mai napig.

Habár a közbeszerzések során nem példa nélkül álló, hogy a piaci szereplők csupán elenyésző hányada képviselteti magát a pályázatokon, ebben az esetben különösen fontos lett volna, hogy a kiíró a lehető legtöbb gyártónak adjon esélyt. Egyrészt azért, mert az állami, önkormányzati e-autó flották a fent említettekkel összhangban társadalmi szemléletformáló szereppel is bírnak, másrészt azért, hogy elősegítsék a minél szélesebb körű tapasztalatok gyűjtését.

Jelenleg Magyarországon 21 gyártó kínál részben (75 típus) vagy teljesen (14 típus) elektromos meghajtású modellt; ehhez képest mindössze két gyártó két-két modellje alkotja majd az állami e-autó flottát.

Rövid távon szintén nem elhanyagolható aggály, hogy az akkumulátoros elektromos autók (EV) értéktartása – éppen a fentiekben vázolt csekély piaci relevanciájuk miatt – jóval rosszabb a PHEV vagy HEV modellekénél, ami kedvezőtlenül érinti az e-flotta teljes fenntartási költségét.

A beszerzés kapcsán egy további kérdés is felmerül: amennyiben nem csak az uniós irányelvekhez való igazodás, a technológia meghonosítása terén tapasztalt elmaradásunk mérséklése a cél, célszerű lett volna nyitni a hidrogén üzemanyagcellás technológia felé. Ez ugyanis ma még olyan, feltérképezetlen terület, ahol Magyarország megfelelő kezdeményezőkészséggel ökotechnológiai vezető szerepre tehetne szert, illetve tényleges környezetvédelmi célokat valósíthatna meg. A már három gyártó (Toyota, Hyundai és Honda) által is sorozatgyártásban alkalmazott hidrogén üzemanyagcellás technológia a jelenleg ismert meghajtási rendszerek összes előnyét ötvözi: zéró károsanyag-kibocsátással üzemel, mint az akkumulátoros elektromos járművek, ugyanakkor hatótávolsága, valamint a feltöltés ideje (a villanymotor meghajtásához szükséges elektromos energiát menet közben állítja elő a nagynyomású fedélzeti tartályban tárolt hidrogénből) a belső égésű motorral szerelt gépkocsikéval egyenértékű. Nem véletlen, hogy sokak szerint a hidrogén üzemanyagcella lehet az a technológia, amely végleg felszabadítja az emberiséget a fosszilis energiahordozóktól való függőség alól.

 

[1] https://newsroom.toyota.co.jp/en/corporate/20966057.html

[2] http://carsalesbase.com/global-car-sales-2017/