Kerékpársávot az égre is! Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az átdolgozott Budapesti Mobilitási Tervet

Így lesz élhetőbb, fenntarthatóbb és biztonságosabb Budapest

Véget ért a Budapesti Mobilitási Terv (BMT) felülvizsgálata, a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a módosított tervet. A 2019-es BMT átdolgozását a BKK végezte el szakmai és civil szervezetek bevonásával, valamint a kérdőíves társadalmi egyeztetések eredményeit figyelembe véve. A felülvizsgálat során a szakértők az elmúlt évek új kihívásaira és jelentős társadalmi változásaira is reagáltak. A most elfogadott BMT a 2019-es terv célkitűzéseit viszi tovább, és 2030-ig foglalja össze Budapest minden közlekedésfejlesztési célját, illetve az ezeket megvalósító intézkedéseket, projekteket.

„Fontos mérföldkő a mai döntés Budapest mobilitásának fejlesztésében – összegzett Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. – Az új BMT egy olyan mobilitási rendszert vizionál, amely minden helyzetben fenntartható és kényelmes utazási megoldásokat kínál a budapesti polgárok számára. A legújabb BMT középpontjában ugyanis az ember áll, hisz tudjuk, hogy a budapesti mobilitás nem járművekről, hálózatokról és jegyekről szól, hanem emberekről és az ő történeteikről. Azt szeretnénk, hogy ebben a városban mindenki időben, kényelmesen odaérjen, ahova igyekszik, ahol dolga van, ahol várnak rá.”

Gyorsabban elérhető célok

Gyalogosbarát, zöld közterületek, akadálymentes járműpark, a közlekedési módok kényelmes váltásának lehetősége – az átfogó városfejlesztési szempontok mellett ilyen és ehhez hasonló célokat jelöl ki az a Budapesti Mobilitási Terv, amely a főváros fenntartható városi mobilitási terveként (Sustainable Urban Mobility Planning, SUMP) Budapest közlekedési fejlesztésének irányait jelöli ki 2030-ig. A terv átfogó célja, hogy a fővárosi közlekedés javítsa Budapest és térsége versenyképességét, valamint hozzájáruljon a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához. A fővárosi és állami projekteket egyaránt tartalmazó SUMP alapú terv azért is fontos, mert feltétele az európai uniós forrásból megvalósuló közlekedésfejlesztési projektek sikeres finanszírozásának.

A BMT felülvizsgálatával az elmúlt évek új kihívásaira és változásaira is reagált a BKK. A 2022-ben elkezdett folyamat során a szakértők olyan szempontokat építettek be a Budapesti Mobilitási Tervbe, amelyek gyorsabban közel visznek a zöld és hozzáférhető főváros kialakításához. A terv felülvizsgálatával elkészült a budapesti közlekedésfejlesztési célok új verziója, a fejlesztési projektek átfogó értékelése és ez alapján a beruházási program és a célok teljesülését értékelő monitoringrendszer részletes változata.

Széles körű egyeztetés zajlott

A felülvizsgálati folyamat széles körű partnerségben zajlott, több szinten párhuzamosan folytak egyeztetések az elmúlt két évben. A fővárosi közlekedés irányításáért, szabályozásáért és fejlesztéséért felelős kormányzati és önkormányzati szereplők, a fővárosi kerületek vezetői, a különböző érdekeket képviselő civil szervezetek, a közlekedéssel és városfejlesztéssel foglalkozó szakértők, valamint a budapesti polgárok egyaránt véleményezték több alkalommal a mobilitási tervet.

A most elfogadott BMT nagy infrastrukturális beruházásokat és kisebb, gyorsan és hatékonyan megvalósítható intézkedéseket is tartalmaz. A közösségi közlekedés előnyben részesítése mellett nagyobb hangsúlyt kap az aktív mobilitás, a gyalogos közlekedés és a kerékpározás feltételeinek javítása, illetve a korszerű digitális szolgáltatások kínálatának fejlesztése. Erősíti a főváros, a kerületek és a térség együttműködését. A BMT modal split célja 10 éve, ciklusokon túlmutatóan változatlan: a város élhetősége és a klímacélok elérése érdekében az aktív és közösségi közlekedés részarányának növelése. A cél, hogy ötből négy utazás valamelyik fenntartható közlekedési móddal (gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel) történjen.

Pesti fonódás, Futár 2.0

A felülvizsgálat eredményeként a stratégiai célok négy beavatkozási területre csoportosítva összesen 11 operatív célon keresztül valósulhatnak meg. A célokhoz intézkedéscsomagokat és projekteket rendeltek a szakértők.

A BMT elfogadott célrendszere az alábbi négy beavatkozási terület jelölte ki:

• Javuló hálózati kapcsolatok: tudatos módválasztást, aktív mobilitást, közösségi közlekedést támogató rendszerek.
• Vonzó járművek: kevesebb szennyező jármű, magasabb szolgáltatási színvonal, elektrifikáció kiterjesztése.
• Ügyfélélménynövelő szolgáltatások: SMART megoldások, digitális szolgáltatások körének bővítése.
• Hatékony intézményrendszer: rendszeres egyeztető fórumok, szolgáltatóktól független agglomerációs szolgáltatások, együttműködés fenntartása.

A célok elérését segítő konkrét beruházásokat, projekteket és szakpolitikai intézkedéseket a mintegy 280 projektet tartalmazó BMT Beruházási programja foglalja össze. A Beruházási Program projektjeit a Főváros a forráslehetőségek függvényében valósítja meg.

A BMT legfontosabb, EU-s forrást igénylő, a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó projektjei között szerepel többek között a meglévő trolibuszhálózat fejlesztése, a pesti fonódó villamoshálózat kiépítése a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között, újabb villamosok beszerzése. Emellett szerepel a tervben a pesti alsó rakpart komplex felújítása a Kossuth Lajos tér és a Havas utca között, a város kerékforgalmi főhálózatának fejlesztése, bringasztrádák, valamint az EuroVelo 6 (Duna menti kerékpárút) és EuroVelo 14 (Közép-Európa vizei) kerékpáros útvonalak budapesti szakaszainak fejlesztése, illetve a BKK közösségi közlekedési forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerének megújítása is, a FUTÁR 2.0 bevezetésével.

A Budapesti Mobilitási Terv korábbi változatairól, a társadalmasítási folyamat lépéseiről és a felülvizsgálat egyéb híreiről további információ érhető el a www.bkk.hu/bmt oldalon.

Budapesti Közlekedési Központ