Két S 500-as hódította meg Dél-Amerikát (Videókkal)

Két új generációs Scania S 500-as kezdte meg az útját Dél-Amerikában. 54 nappal később, és 14 000 kilométerrel a hátuk mögött megérkeztek Peruba. Az utat különböző felfedezések, és a latin-amerikai emberekkel való érdekes találkozások tarkították, megmutatva, hogy a dolgokhoz való hozzáállásunk megváltoztathatja a világot.

A fenntartható szállítmányozás irányába mutató változások élvonalában lenni annyit jelent, hogy létfontosságú a való világ igényeire támaszkodni, a minket körülvevő emberekkel találkozni, és megérteni az ő személyes tapasztalataikat. Christopher Podgorski, a Scania Latin-Amerika elnök-vezérigazgatója így vélekedik: „Olyan kérdéseket szeretnénk kezelni, mint az energiahatékonyság, az intelligens logisztika és a megújuló üzemanyagok, valamint elektrifikáció; továbbá a dekarbonizált szállításokról és logisztikai ökoszisztémáról való új gondolkodásmód áll a minket is érintő változások középpontjában.”

  • 54 város
  • 14 tehergépjármű-vezető
  • -7°C-tól 41°C-ig
  • 5 000 méterrel a tengerszint felett

Megőrzésre született

A Scania csapata a dél-brazíliai Santa Caterinában olyan helyiekkel találkozott, akik a jövőre gondolva aktívan részt vesznek az őshonos tűnyalábos fenyőerdő megőrzésében. A helyi termelők olyan vállalatokkal fogtak össze, amelyek működésük során a természeti erőforrások tudatos kitermelését tartják szem előtt. Brazíliának ez a területe egyben otthont ad olyan fajoknak is, mint a fekete bálna, melyet 30 évvel ezelőtt a kipusztulás veszélye fenyegetett, de a lelkes és elkötelezett embereknek sikerült ezt megakadályoznia.

Vízből bort

Az argentin Mendoza városában nemzetközileg is ismert borászatok vannak, és a város egy olyan régióban fekszik, amely nagymértékben ki van téve, és függ az olvadó hó mennyiségétől, illetve az Andok gleccseritől. Az éghajlatváltozás minden évben csökkenti az éves hó formájában lehulló csapadék mennyiségét. A gleccserek zsugorodnak, és ezáltal csökken a vízkészlet-utánpótlási kapacitásuk a száraz időszakban. Lucas Ruiz kutató elmondta: „A jövőt illető éghajlati előrejelzések azt mutatják, hogy ez a tendencia továbbra is folytatódik majd. Épp emiatt a helyi termelőknek a vizet még hatékonyabban kell felhasználniuk a magas színvonal fenntartása érdekében, és célul kell kitűzniük, hogy ezt a hagyományos tevékenységet még időben a fenntartható működés szolgálatába állítják.”

Chile égboltja

A tehergépjárművek útjuk során megálltak a chilei Atacama sivatag közepén. Ez volt az a pillanat, amely egyértelművé tette, hogy a városok és az utak túlzó fényei veszélyeztetik a régióban rejlő azon lehetőséget, hogy néhány év alatt a világ legnagyobb csillagászati megfigyelő területe lehessen. Gaspar Galaz asztrofizikus az észak-chilei égbolt sötétjét mint az emberiség számára elengedhetetlen víz és élelmiszer szükségletet jellemezte: „Lehetővé teszi számunkra, hogy összekapcsoljuk az emberiséget a távoli kozmosszal, és megtaláljuk benne saját eredetünket és talán saját sorsunkat is. Már csak emiatt a tény miatt is meg kell óvnunk, úgy, mint a vízkészletünket és a veszélyeztetett fajokat.”

https://www.youtube.com/watch?v=P5_ST5RWEh8&feature=youtu.be

Egy jó recept Peru számára

A végső állomás Peru volt, az ország, ahol a lakosság nagyobb része nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, ahol olyan innovatív kezdeményezésekkel találkozhatunk, melyek a jelen állapotok megváltoztatásán dolgoznak. Palmiro Ocampo séf arra tanítja az embereket, hogy hogyan lehet maximalizálni az étel felhasználását az ősi technikák alkalmazásával, valamint az újak feltalálásával.

https://www.youtube.com/watch?v=QoixomHcB3M&feature=youtu.be