Erre jutottak a Spotify és a New York Egyetem szakemberei, akiket a Ford bízott meg egy új kutatással az autóban hallgatott zenék érzelmi hatásairól. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak az olyan dalok is, mint Amy Winehouse “Back to Black” vagy Keane “Everybody’s Changing” című slágere.

E zenék közös tulajdonsága, hogy lendületesen áradók, ugyanakkor melankolikusak, ami a kutatók szerint a legjobb választás a mindennapos munkába járáshoz.

Itt hallgathatja meg a teljes lejátszási listát:

“Sok autós számára az útvonaltervezés egyben azt is jelenti, hogy összeállítja azokat a zenéket, amiket akkor akar meghallgatni, amikor a családjához indul látogatóba, az edzőterembe megy, vagy éppen mindennapos útjára indul a munkahelyére, vagy onnan hazafelé – és ez ugyanolyan fontos számára, mint a legjobb útvonal megtalálása,” nyilatkozta Marcel Breker, a Ford Europe mérnöke. “Amikor a vadonatúj Fiestába beépítettük a prémium B&O PLAY hangrendszert, szerettük volna megtudni, hogyan befolyásolja a zeneválasztás az ember hangulatát, méghozzá nemcsak a vezetés során, hanem a következő órákban is.”

A tudósok két fontos karaktert azonosítottak a zenében, amelyek együttesen alakítják ki hangulatunkat. Az egyik az “energia”, vagyis az ütem és a lendület, a másik pedig a “belső tartalom”, ami a dal mélységét, érzelmeit és hangulatát tükrözi. Ha ez a két dolog harmonikusan vegyül, akkor olyan dal születik, ami még a legunalmasabb autóutat is feldobja. A tanulmány készítői francia, német, olasz, spanyol és brit autósokon tesztelték a különféle, gondosan összeállított lejátszási listákat, amelyek számaiban különböző arányban keveredett az “energia” és a “belső tartalom”. A reggel munkába induló autósok hangulatát kérdőívekkel mérték fel közvetlenül a vezetés előtt és után, valamint még óránként azután is, hogy megérkeztek a munkahelyükre.
“Általános tanulság, hogy a magas energiaszintű dalok felpörgették az embereket, akik így kezdtek hozzá a munkanapjukhoz,” mondta el a Amy Belfi, a New York Egyetem kognitív idegrendszerre szakosodott tudósa, akinek szűkebb szakterülete a zene hatása az agyra. “Az viszont különösen érdekes volt, hogy az embereket nem a vidám zenék töltötték el igazán felemelő érzéssel. Ennek az az egyik oka, hogy a szomorkás dalok olyan nehéz helyzeteket idéznek fel bennünk, amelyeken sikerült túllépnünk és tanulnunk belőlük.”
Koppel Velma, a Spotify munkatársa és a kutatási projekt tanácsadója szerint: “Az általunk hallgatott zenék nagyban meghatározzák, hogyan érezzük magunkat az adott pillanatban és később, a nap folyamán. Az a tapasztalat, hogy a ‘szomorkás’ dalok ugyanolyan pozitív érzést kelthetnek, mint a ‘vidám’ zenék, nagy segítséget jelent számunkra szolgáltatásunk fejlesztésében, aminek lényege, hogy a hallgató hangulatához igazítjuk a lejátszási listát.”
„Ez a kísérlet azt vizsgálta, hogyan hat az emberekre a nap későbbi szakaszában a reggeli autózáskor hallgatott zene energiája és belső tartalma,” fejtette ki Koppel Velma, a Spotify munkatársa és a kutatási projekt tanácsadója. „Kiderült, hogy reggelenként nemcsak az energikus, vidám dalok válnak be: amikor kielemeztük a munkába járáshoz használatos lejátszási listákat, kiderült, hogy nagyon sok melankolikus zenét tartalmaznak. Ez azért fontos, mert egy korábbi kutatás bebizonyította, hogy a reggeli autózás mennyire meghatározó időszak – most pedig arra használhatjuk fel ismereteinket, hogy hallgatóinkat jókedvre hangoljuk, és felkészítsük az előttük álló napra.”