Megéri bírósághoz fordulni kátyúkár esetén?
Az ősz beköszöntével a kátyúk megjelenése ismét problémát okoz az autósok számára.
Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy kár esetén hogyan kell eljárni, kevesen tudják, milyen jogi akadályokba ütközhetnek a kártérítési folyamat során. Az utak rossz állapota és a változékony időjárás miatt a kátyúk gyorsan megjelenhetnek, és komoly károkat okozhatnak a járművekben. Az elmélet szerint a közút kezelője köteles az utakat közlekedésre alkalmas állapotban tartani, és a károkat meg kell térítenie, ha nem jelzi előre az úthibákat. A gyakorlat azonban ennél bonyolultabb – közölte a TotalCar.
Zalán esete például azt mutatja, hogy hiába tett meg mindent a kártérítési igény érdekében – rendőrt hívott, jegyzőkönyvet kapott, számlákat kért –, a közútkezelő elutasította a kérelmét. A helyszínen készült rendőrségi jegyzőkönyvet nem küldte el, így pedig megalapozatlan a kártérítési igény – hivatkozott a közútkezelő. Bár Zalán biztos volt benne, hogy minden dokumentumot elküldött, végül úgy döntött, hogy nem éri meg a pereskedés költségeit és stresszét vállalni.
Sarolta másként döntött. Miután a közútkezelő azzal hárította a felelősséget, hogy biztosan nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedett és a kátyút egy veszélyt jelző tábla is figyelmeztette, Sarolta biztos volt benne, hogy ezek az állítások nem feleltek meg a valóságnak. Végül a bíróságon érvényesítette az igényét, ahol mindenben az autós javára döntöttek. A bíróság kiemelte, hogy a közútkezelő nem tett eleget a kötelezettségeinek, hiszen nem helyezett ki figyelmeztető táblát az úthiba előtt. A kártérítés mellett a közútkezelőnek a több százezer forintos perköltséget is meg kellett fizetnie.
A tanulság egyértelmű: bár az ilyen kártérítési ügyekben sokszor bonyolult jogi folyamatokkal kell szembenézni, „ami jár, az jár”, és érdemes kitartani a jogos követelések mellett, ha az autós biztos a dolgában.
