Nőtt a személyszállítás, csökkent az áruszállítás teljesítménye 2022 második negyedévében

    A személyszállítás teljesítménye 76 százalékkal 10,5 milliárd utaskilométerre nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, miközben az áruszállítás volumene 4 százalékkal 13,4 milliárd árutonna-kilométerre csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése szerint.

    A személyszállítás teljesítménye a jelentős bővülés ellenére 25 százalékkal elmaradt a 2019 azonos időszakitól, amit a KSH elsősorban a légi és az autóbuszos személyszállítás továbbra is jelentős visszaesésével magyaráz.

    A belföldi személyszállítás teljesítménye egy év alatt 37 százalékkal nőtt, az autóbuszosé 23, a vasútié 63 százalékkal emelkedett a második negyedévben. A nemzetközi személyszállítás teljesítménye több mint hétszeresére emelkedett, főként a légi személyszállítás kilencszeres bővülésének hatására.

    A helyközi forgalomban szállított utasok száma (135 millió fő) 31 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a 2019. II. negyedévinél azonban 16 százalékkal kevesebb volt, a légi utasok száma a tizenegyszeresére ugrott, vasúton 48, autóbuszon 25, hajón 93 százalékkal utaztak többen.

    A helyközi személyszállításban utaskilométer alapján 2022 második negyedévében a vasút 31,7 százalékkal, az autóbusz 43,3, hajózás 0,1 százalékkal, légi forgalom 24,9 százalékkal részesedett.

    Az áruszállításban a 2019 második negyedévéhez képest az elmaradás 11 százalékos volt.

    A szállított áruk tömege 75 millió tonnát tett ki, 3,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
    Belföldön 3,0, nemzetközi viszonylatban 4,5 százalékkal lett kisebb az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye. A legnagyobb részarányt (81 százalék) kitevő közúti áruszállításé 4,4 százalékkal csökkent.

    A nemzetközi szállításban is legjelentősebb arányt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 4,3, a vasútié 8,1 százalékkal volt kisebb, a belvízié stagnált, a csővezetékesé 3,1 százalékkal nőtt.

    Az áruszállításból a vasúti 19,3, a közúti 67,6, a belvízi 3,7, csővezetékes 9,4 százalékkal részesedett – áll a közleményben.

    A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér második negyedévi teherforgalma (33,2 ezer tonna) 1,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a BUD Cargo City beindítását megelőző, 2019 II. negyedévihez mérten pedig számottevő (38 százalék) volt az emelkedés – írták.