Sirályszárnyak – Mercedes-Benz 300 SL Coupé

• A márka 1954 februárjában – 70 évvel ezelőtt – mutatta be a szupersportkocsit
• A felfelé nyíló ajtók szembetűnőek voltak
• Térváz, kiemelkedő felfüggesztés és hathengeres motor közvetlen befecskendezéssel
• A Mercedes-Benz Múzeumban található ezüst „Sirályszárny” a legnépszerűbb fotómotívum

Exkluzív Mercedes podcastok a Begurulva és a podCARs oldalakon, valamint spotify (ITT és ITT) és youtube (ITT és ITT) csatornáinkon!

„Close-up” – a Mercedes-Benz Múzeum sorozatának neve mindent elmond. Minden egyes rész egy meglepő, izgalmas vagy a kulisszák mögötti történetet mesél el, reflektorfénybe állítva egy jármű, egy kiállítás, vagy egy építészeti vagy dizájn részleteit. Ezúttal a reflektorfényben: a Mercedes-Benz 300 SL Coupé (W 198) a Legends room 4-ben: A háború utáni csoda – forma és sokszínűség, 1945-1960.

1/2024: Mercedes-Benz 300 SL Coupé (W 198)

Csillag: A Mercedes-Benz Múzeumban található ezüst „Sirályszárny”, piros belsővel, tömegvonzó. Szinte egyetlen látogató sem hagyja el a Legends 4-es szobát anélkül, hogy ne készített volna legalább egy képet erről a járműről. Sokan minden oldalról és minden részlettel lefényképezik. A 300 SL már hozzászokott ehhez a fajta figyelemhez – 70 évvel ezelőtti premierje óta álomautó.

Szenzáció: New York, 1954. február 6. Megnyitja kapuit a Nemzetközi Motorsport Show – a Mercedes-Benz pedig egy teljesen váratlan autóval lepi meg a nagyközönséget. A márka egy szupersportkocsit mutat be. A neve: 300 SL. Az egyik kiemelkedő tulajdonság a sirályszárnyas ajtók voltak, amelyek akkoriban egyedülállóak voltak a sorozatgyártású járművekben, és a mai napig lenyűgöző részletnek számítanak.

Premier: A Mercedes-Benz tisztában volt a 300 SL jelentőségével, és megfelelően beállította. A sztár egy kissé megemelt, kerek talapzaton állt, amelyet gondosan leterített szövet borított. Ehhez képest a közvetlenül mellette lévő második új termék mellékszerepet töltött be. Ez volt a 190 SL (W 121) – egy elegáns roadster. Mindkét jármű határozottan az Egyesült Államok piacát célozta meg. New York volt ezért a világpremier kimondottan kiválasztott helyszíne.

Versenygének: A 300 SL alapformája megfelelt az 1952-es azonos nevű versenysportkocsinak, amellyel a Mercedes-Benz ragyogóan tért vissza a nemzetközi motorsportba. Mille Miglia, Le Mans-i 24 órás verseny, Carrera Panamericana – az 1954-es szériaautó génjeibe beírták a világ legcsodálatosabb sportautó-versenyein aratott győzelmeket. Az új 300 SL felfelé nyíló ajtaja is a versenysportkocsiból (W 194) származott. A Coupé változat azonban saját sorozatszámot kapott – a W 198 nevet kapta.

Fejforgató: Az ajtók nem marketing trükk vagy dizájn hóbort voltak, hanem mérnöki szükségletek: a versenysportkocsikhoz hasonlóan a 300 SL-nek is könnyű, de nagyon erős cső alakú térkerete volt a karosszéria alatt. Ez viszonylag magas volt az oldalakon, ami lehetetlenné tette az oldalnyílásokat a hagyományos ajtókialakításoknál. A felfelé nyíló ajtók szenzációt keltettek.

Becenevek: A közönség gyorsan megfelelő nevet adott a Coupénak. Az amerikaiak hamarosan „sirályszárnynak”, a franciák pedig „papillonnak” (pillangónak) nevezték. A mai napig halhatatlan nevek.

Jellemző: A sirályszárnyas ajtók számos részletes tervezési intézkedést igényeltek. A tetejére szerelt rugók nem voltak feltűnőek, mégis nélkülözhetetlenek. Könnyebbé tették az ajtók kinyitását, és nyitott helyzetben is tartották – ez a sorozatgyártású sportautó fontos kényelmi funkciója. A rugók elegáns krómcsövekben kaptak helyet.

Ablakok: A lehúzható ablakokat nem lehetett beszerelni. A 300 SL téglalap alakú ablakai ezért kivehetők voltak, és a csomagtartóban szállíthatók. Egy kar kioldotta a rögzítőmechanizmust. A friss levegő utánpótlás tehát „mindent vagy semmit”. A szellőzést elősegítő kis forgó negyedlámpák is voltak.

Könnyű hozzáférés: A sirályszárnyas ajtók másik következménye a kormánykerék kialakítása volt – lefelé lehetett forgatni, hogy könnyebben hozzáférjen a lábtérhez. A főnökön lévő kis kar kioldotta és reteszelte a kormányt.

Fejlődés: A forgó kormánykerék ellenére nem volt éppen kényelmes beülni a Coupéba. Ez megváltozott, amikor 1957-ben megjelent a következő modell, a 300 SL Roadster. Ez a nyitott változat elöl csuklós ajtókkal rendelkezett. Ennek elérése érdekében a térkeretet módosították és leengedték a belépési pontokon. Ez a keretes változat a Legends 4. terem „munkapadon” látható.

Okos innováció: A külső ajtókilincs vonzó és funkcionális részlet volt. A kis kiálló részen enyhe nyomás hatására a kilincs kinyílt, majd egy húzás hatására az ajtó kinyílt. Ez egyszerre volt elegáns és aerodinamikailag hatékony. A mai Mercedes-Benz modellek újragondolták ezt az elvet: opcionálisan süllyesztett ajtókilincsekkel rendelkeznek. Ezek automatikusan kinyílnak, amint a jármű kulcsa a közvetlen közelében van, és újra visszahúzódnak, amint az autót bezárják vagy elindul.

Technológia: Természetesen a W 198 számos egyéb tulajdonsággal is rendelkezik. Például a kiemelkedő felfüggesztés, a szinte ideális súlyelosztás és az innovatív hathengeres motor szupersportkocsivá tették. Ez volt a világ első sorozatgyártású személyautója, amely négyütemű, közvetlen befecskendezéses befecskendező motorral rendelkezik. Ez az innovatív keverékforma körülbelül 25 százalékkal növelte a motor teljesítményét, a versenysportautó 125 kW-ról (170 LE) 158 kW-ra (215 LE). Ez akár 250 km/h-s végsebességhez is jó volt – ez az 1950-es évek közepén rendkívüli teljesítmény. Egy másik újdonság volt az elülső dizájn egy nagy középső csillaggal.

Lelkes fogadtatás: A puccs sikerült. A „Gullwing” könnyedén vonzotta vásárlóit a világ minden tájáról a rendkívül exkluzív szupersportkocsik szegmensében. 1954 és 1957 között 1400 példányt gyártottak a 300 SL Coupéból, ezt követte a Roadster további 1858 darabbal. Minden egyes 300 SL már akkoriban ikon volt – és a mai napig lenyűgözi.