Több száz autóbusz-vezető mondott véleményt a közfeladatot ellátó munkavállalók elleni erőszakról
Országos felméréssel zárult a Volánbusz „Ha megütöd, leülöd!” figyelemfelhívó kampánya
Érzékelhetően nőtt az autóbusz-vezetők ellen irányuló erőszakos cselekmények száma az elmúlt években – derül ki abból a nem reprezentatív felmérésből, amelyet a Volánbusz végzett októberben autóbusz-vezetői körében. Az önkéntes válaszadók több mint 77 százaléka érzi úgy a munkában töltött évek tapasztalatai alapján, hogy a helyzet mára lényegesen súlyosabbá vált ezen a téren a korábbi időszakokhoz képest. Az online kérdőívet kitöltők 88 százalékát érte már szóbeli agresszió, egyharmadukkal szemben pedig fizikai erőszakot is elkövettek az utasok.
Az önkéntes válaszadáson alapuló kérdőíves felmérést még 2023 októberében indította el a Volánbusz autóbusz-vezetői körében, a Ha megütöd, leülöd! elnevezésű figyelemfelhívó kampány keretében. (A kampányt a MÁV-VOLÁN-csoport hirdette meg a közfeladatot ellátó munkavállalók elleni támadások megelőzésére.) Az online kérdőívet több száz buszvezető töltötte ki.
A válaszadók 41 százaléka szerint a konfliktusos helyzetek elsősorban abból adódnak, hogy az utas nem rendelkezik megfelelő utazási jogosultsággal, magyarán nincs érvényes jegye, bérlete, vagy az igénybe vett kedvezményre való jogosultságát nem tudja igazolni az előírt dokumentummal, igazolvánnyal. A kitöltők 22 százaléka szerint főként abból adódnak a problémák, hogy az utas nem tartja be az utazási feltételeket, szabályokat, míg 21 százalékuk alkoholos vagy drogos befolyásoltságot gyanít a konfliktusok hátterében. A válaszolók 68 százaléka úgy tapasztalja, hogy az utasok által elkövetett erőszakos cselekmények többnyire függetlenek nemcsak a napszakoktól, de az évszakoktól is (91 százalék). A felmérésbe bekapcsolódó autóbusz-vezetők 86 százaléka szerint az erőszakoskodók a leggyakrabban verbálisan bántalmazzák, sértegetik és szidalmazzák, 7 százalékuk szerint inkább verekednek és többször is megütik áldozatukat, közel 5 százalékuk szerint leggyakrabban meglökik és rángatják, 2 százalékuk szerint pedig megrúgják a sértetteket. Ami az elkövetők életkorát illeti, a válaszolók 53 százaléka szerint leginkább a 20 és 40 év közöttiek éreznek késztetést az autóbusz-vezetők bántalmazására, s leginkább a férfiak (58 százalék). A véleményt nyilvánító buszvezetők 68 százaléka úgy gondolja, hogy a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken, 19 százalékuk szerint inkább a kisebb településeken vannak kitéve fizikai vagy verbális erőszaknak.
A kérdőívet kitöltők 45 százalékának kellett már legalább egyszer rendőri intézkedést kérnie az utas(ok) nem megfelelő viselkedése, egyharmadának (29 százalék) pedig fizikai erőszak miatt. A válaszadók 88 százalékát érte már szóbeli agresszió, 31 százalékukkal szemben pedig fizikai erőszakot is elkövettek az utasok. A megkérdezett autóbusz-vezetők egyharmada szerint a szóbeli agresszió az utasok részéről ma már szinte mindennapos jelenségnek tekinthető. A nyilatkozók 90 százaléka úgy vélekedik, hogy leginkább a közlekedésben dolgozók – autóbusz-vezetők, taxisofőrök, jegyellenőrök – vannak kitéve atrocitásoknak, őket követik az egészségügyi ápolók és orvosok (7 százalék), majd az oktatásban dolgozó tanárok és nevelők (3 százalék). Az autóbusz-vezetők elleni erőszakos bűncselekmények a válaszadók 56 százaléka szerint jó esetben megelőzhetők szolgáltatói szemléletű magatartással, az arrogáns viselkedés mellőzésével, de sokat segítene az is, ha a buszsofőröknek nagyobb lenne a tekintélyük. Ugyanakkor 44 százalékuk szerint a szép szó, a kulturált viselkedés vagy a tekintélytisztelet semmit sem számít a tudatmódosító szer befolyása alatt álló utasok esetében. A megkérdezettek szerint a jogszabályok sem bírnak megfelelő visszatartó erővel: mindössze 14 százalékuk vélekedett úgy, hogy a törvények szigorításával érzékelhetően csökkent a közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakos bűncselekmények száma, 86 százalékuk szerint viszont sem a jogszabályok módosítása, sem a büntetési tételek emelése nincs hatással az ilyen jellegű bűncselekmények előfordulásának gyakoriságára.
Az általános vélekedést a tények is alátámasztják: a Volánbusznál 2023 harmadik negyedévében több mint 30 esetben kértek rendőri intézkedést az autóbusz-vezetők, és 8 alkalommal követtek el ellenük tényleges tettlegességet, fizikai erőszakot az utasok. Volt olyan hét, amikor nem múlt el nap anélkül, hogy az országban ne kellett volna valahol rendőri intézkedést kérniük az autóbusz-vezetőknek az utasok viselkedése miatt. Az ország 19 vármegyéjéből 12-ben fordult elő ilyen eset, a legtöbbször Győr-Moson-Sopron vármegyében kérték a rendőrség segítségét a közlekedési társaság munkatársai.
A hasonló esetek elkerülése céljából a Volánbusz korábban kezdeményezte a rendőrség, az önkormányzatok és a közterület-felügyeletek összefogását. A vállalat az említett szervekkel, intézményekkel együtt igyekszik megoldást találni az ilyen helyzetekre, és azonnali intézkedéseket tesz kollégái testi épségének védelme érdekében, alapítványa pedig segítséget nyújt a megtámadott munkatársaknak.
A MÁV-VOLÁN-csoport a kollégáit érő valamennyi támadás esetén feljelentést tesz; az utasforgalom által érintett területeken, közel 420 helyszínen pedig több ezer kamerát üzemeltet. Az autóbuszok nagy részén is fedélzeti kamerarendszerek működnek, amelyek a megelőzésben és a megtörtént esetek felderítésében nyújtanak segítséget. Új járműveit már kizárólag kamerával ellátva szerzi be a Volánbusz.
