Valóban „zabálják” az elektromos autók az abroncsokat?

A sajtóban több helyen is megjelent, hogy a nagy tömegű és nagy nyomatékú villanyautók üzemben tartói a megszokott periódusnál kétszer-háromszor gyorsabban kényszerülnek új abroncsokat venni. Nos, A rövid válasz az, hogy nem. Illetve….a válasz ezúttal is a részletekben van.

A nagy nyomaték nagy tömeggel kombinálva erős és gyors abroncskopást eredményez. Ezért feltételezik, hogy az elektromos autóknak gyakorlatilag felfalják a saját gumiabroncsaikat. Ez azonban nem igaz. Ami elsőre logikusan hangzik, annak önmagában semmi köze az elektromos autókhoz. Honnan ered az a közkeletű vélekedés?

1. téves állítás: A nagy nyomaték abroncsgyilkos

A legtöbb esetben az elektromos autók nyomatéka sokkal nagyobb, mint a hasonló belső égésű motoroké – erről sokat lehet olvasni vagy hallani – és az elektromos motor nyomatéka azonnal rendelkezésre áll. Ez ahhoz a tévhithez vezethet, hogy a nagy nyomatékok közvetlenül magára a kerékre is hatnak. Ez műszakilag őrültség lenne, és nagyon rövid időn belül tönkretenné a hajtáslánc valamennyi elemét. Ráadásul az elektromos autókban ritkán fordulnak elő kipörgő kerekek, mert a rendszerek finoman egymásra vannak hangolva, és a nyomaték egyenletes felépítése (növekedése) miatt nincsenek teljesítménycsúcsok, sem exponenciális növekedés a kerekeknél. És ott van még az elektronikus kipörgésgátló (EPS), amely sokkal gyorsabban tudja szabályozni a villanymotort, mint a benzinest; és sok elektromos autóban csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem kapcsolható ki. Azaz: nem, a nagy nyomaték nem játszik szerepet az elektromos autók állítólagos nagyobb gumikopásában. Minden 800 Nm nyomatékú autóban nagyobb a gumikopás, mint egy alap Golfban. Az abroncsot nem érdekli, hogy milyen motorból keletkezik a nyomaték.

2. téves állítás: A nagy tömeg abroncsgyilkos

Egy akkumulátoros elektromos jármű 300-500 kilogrammal többet nyom, mint egy belsőégésű motorral hajtott jármű ugyanabban a szegmensben. Azonos gumiabroncsok, azonos méretek és – ami fontos – azonos sebesség- és terhelhetőségi mutatók mellett a nagyobb tömeg miatt hatással van a gumiabroncsok kopására és ezáltal a futásteljesítményre. Egy nagy tömegű járműhöz azonban ennek megfelelően tervezett gumiabroncsok tartoznak. Példaként az Audi E-Tron Sportback (kb. 2.500 kilogramm) és egy hasonló Q7 (kb. 2.100 kilogramm) felszereltségtől függően 112-es terhelhetőségi indexű, azonos abroncsokat kap. Egy abroncs tehát 1.120 kilogrammig engedélyezett.

1. igazság: új típusú meghajtás, új gumiabroncsok

Néhány évvel ezelőtt az elektromos mobilitás még gyerekcipőben járt az új gumiabroncs-konstrukciók terén. A kulcsszó a „Tall&Narrow”, magyarul a „virsligumi volt.” Ezek a gumiabroncsok feltűnően nagy átmérőjűek, és viszonylag keskenyek voltak. A vékony és magas abroncsok a nagy gördülési kerületüknek köszönhetően csökkentették a gördülési ellenállást, keskeny kialakításuk miatt pedig alacsonyabb volt a légellenállásuk. A kis gumiabroncsok érintkezési felületei azonban lényegesen érzékenyebbek voltak a nagy nyomatékokra. A BMW i3 itt szélsőséges példaként szolgálhat, ahol a Tall&Narrow filozófiát a megvalósíthatóság határáig feszegették a 195/55 ZR 20-as mérettel. Az elektromos autók gumiabroncsai azonban már évek óta újra szélesebbek.

2. igazság: más hajtás, más gumiabroncsok

Lehetséges, hogy az elektromos autók gumiabroncsai gyorsabban elhasználódnak, különösen, ha kifejezetten erre az autóra kifejlesztett, jelöléssel ellátott abroncsokról van szó. Ilyenkor a mérnökök az alacsony gördülési ellenállást részesítik előnyben, ami nagyobb hatótávolságot biztosít. A gumiabroncsgyártóknak kétféle eszközük van ennek megvalósítására. Az első, ha a gumiabroncs merevebb váz- és oldalfalszerkezettel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a gumiabroncs kevésbé deformálódik az úton gurulva, ami a gördülési ellenállás egyik meghatározója. A gördülési ellenállás második kulcsfontosságú tényezője a futófelület mélysége. Minél mélyebbek a gumiabroncs barázdái, annál jobban deformálódnak gördülés közben, és annál nagyobb a gördülési ellenállás. Sok esetben az elektromos autókra szánt gumiabroncsok vagy a gördülési ellenállásra optimalizált gumiabroncsok kisebb futófelületi mélységgel rendelkeznek. Ha az oldalfal is merev, a gumiabroncs kevésbé kapcsolódik az úthoz, ami több mikrocsúszást eredményez – amire pedig mindig szükség van -, és erősebb kopást eredményez. Azaz: amit egy e-abroncs hatótávban nyer, azt elveszítheti a kisebb futásteljesítmény formájában. A nedves tapadás hiányáról nem is beszélve.

3. igazság: A lábunk okozza a kopást

Az abroncs futásteljesítményét és élettartamát elsősorban – ezt nem lehet elégszer elmondani – a gázpedállal való bánásmód befolyásolja. Ha a közlekedési lámpánál sprintelve vagy kanyarból kilépve folyamatosan a gumiabroncs érintkezési felülete felé nyomjuk – szó szerint – az elektromos motor nagy nyomatékát, akkor gyakrabban kell majd abroncsot cserélni. A hektikus vezetői magatartás egyaránt csökkenti a gumiabroncsok futásteljesítményét és a jármű egy töltésre jutó hatótávolságát is. Egyébként az erős, nagy tömegű belsőégésű motorral pontosan ugyanez a helyzet, eltekintve attól, hogy az elektromos autók a rekuperáció révén visszanyerhetnek némi hatótávolságot. Valamennyi autóra érvényes: a megfelelő nyomás védi a gumiabroncsot.

Összefoglalva

Az elektromos autókat abroncszabálóként vagy abroncsgyilkosként ábrázolni tévedés. Egy azonos kategóriájú, teljesítményű és tömegű, teljesen azonos abroncsokkal rendelkező belső égésű motorral összehasonlítva egy elektromos autó nem koptat el lényegesen több abroncsot. Az a mítosz, hogy az e-autó abroncsgyilkos, még a korai időszakból származik, amikor még Tall&Narrow abroncsokat szereltek, vagy alacsony gördülési ellenállásra optimalizált abroncsokat használtak, amelyeknek szokatlan lehet a kopása. A gyártótól függően előfordulhat, hogy az e-gumiabroncsok eleve kevesebb futófelülettel rendelkeznek, ami miatt gyorsabban elérik a minimális profilmélységet, vagy merev szerkezetűek, ami több mikrocsúszást és ezáltal nagyobb kopást okoz. A nagy nyomaték miatti nagyobb kopás valós, de ez nem csak az elektromos autók sajátja. Valójában az elektromos motor nagyon lineáris nyomatékgörbéje még meg is védheti a gumiabroncsokat, ha nem gyorsítunk folyamatosan teljes gázzal. A járművek nagyobb súlya miatt az e-autók gumiabroncsai valóban egy kicsit gyorsabban kopnak – egyszámjegyű százalékos tartományban. Mint mindig, a gumiabroncsok kopásával kapcsolatban is a legfontosabb tényező a vezető. Aki állandóan tövig tapossa a gázt, és soha nem ellenőrzi a nyomást, az hamarabb tönkreteszi a gumiabroncsait.