Továbbfejlesztett dízel erőforrással bővül a Honda Civic motorpalettája

• Az 1.6 literes i-DTEC hajtómű 2018 márciusától elérhető
• A fejlesztések eredményeként még tartósabb dugattyúkat alkalmaztak, illetve jelentősen csökkentették a hengerek súrlódási tényezőjét
• Valós körülmények között végzett tesztek igazolják az erőforrás alacsony CO₂-kibocsátását
• Az 1.6 i-DTEC teljesítménye 120 lóerő, míg legnagyobb forgatónyomatéka kereken 300 Nm

A teljesítmény és a gazdaságos üzemeltetés tökéletes egyensúlya – így jellemezték a Honda mérnökei az átfogó, részletekbe menő fejlesztéseken átesett, 120 lóerős 1.6 i-DTEC erőforrást, mely Európában 2018 márciusától elérhető a Honda Civic modellekhez.

Az új hajtómű egyike az első olyan egységeknek, melyek teljesítették a WLTP-t, azaz a négy különböző vezetési profil alapján meghatározott fogyasztás- és károsanyag-kibocsátás-tesztet. Mivel a WLTP során több földrészen gyűjtött, valós vezetési adatok alapján összeállított módszerrel vizsgálják az erőforrást, az eredmények közelebb állnak a valósághoz, mint a korábbi, jórészt elméleti alapú NEDC-teszt adatai.

A Honda mérnökei számos ponton módosítottak a kipufogórendszeren és a hajtóművön, hogy a motor jobb eredményt érjen el a próbán, s munkájuk gyümölcseként az új Honda Civic 1.6 i-DTEC fogyasztása mindössze 3,7 l/100 km* volt, míg károsanyag-kibocsátása csupán 99 g/km a WLTP-mérés* szerint.

Ez részben annak köszönhető, hogy rendkívül tartós, króm-molibdén-acél ötvözetből készült dugattyúkat alkalmaztak, valamint a hengerek többlépcsős hónolásával jelentősen csökkentették a mozgó alkatrészek súrlódását. Az 1597 cm³ hajtóműben ugyanaz a Bosch üzemanyag-befecskendező rendszer dolgozik, mint elődjében, kiegészítve a többlépcsős turbófeltöltővel, kipufogógázvisszavezető-rendszerrel (EGR), valamint nagy örvénylésű, illetve áramlású szívócsatornákkal. A tisztán alumíniumból készült motorblokk, valamint a nagy szilárdságú, mégis könnyű főtengely révén az erőforrás súlyát sikerült a minimumra csökkenteniük, emellett a hajtómű belső merevítő bordáival hatékonyan kiszűrték a zavaró rezgéseket, illetve a működés közben jelentkező zajokat.

Elsők között hajtottak végre RDE-tesztet a Honda új erőforrásán, azaz valós körülmények között, forgalomban ellenőrizték az 1.6 i-DTEC NO_x-kibocsátását. A Civic továbbfejlesztett NO_x-átalakítója (NSC) magasabb arányú nemesfém összetételével, illetve a nagyobb méretű katalizátorral garantálja, hogy a lehető legcsekélyebb mennyiségű nitrogén-dioxid jusson a környezetbe. Ugyanakkor új érzékelőinek köszönhetően az NSC csak akkor avatkozik közbe, ha az a kipufogógáz elemzése alapján szükséges, ezáltal sikerült jelentősen meghosszabbítani az alkatrész élettartamát.

Kereken négyezres percenkénti főtengelyfordulatnál elérhető, 120 lóerős teljesítményével, valamint a már 2000-nél rendelkezésre álló, 300 Nm-es forgatónyomatékkal az 1.6 i-DTEC 10,4 másodperc alatt gyorsítja a Civicet nulláról 100 km/h sebességre.

Az angliai Swindonban készülő, tizedik generációs Civicek négy- és ötajtós változataihoz egyaránt elérhető lesz az új erőforrás.

2018 nyarától – a kétkerékhajtású autókban először alkalmazott, – kilencfokozatú, automatikus erőátvitel is választható a Honda Civic modellekhez.

* A Honda saját mérései

Megjegyzések:

WLTP

A WLTP-t, azaz a világszerte egységesített járművizsgálati eljárás elemeit úgy állították össze, hogy reálisabb képet kaphassanak az autók üzemanyag-fogyasztásáról és károsanyag-kibocsátásáról.

Négy különböző sebességtartományban, gyorsításokkal, fékezésekkel és megállásokkal tarkítva vizsgálják az összes új modellt, beleértve azok különböző motorjait és erőátviteleit, hogy az egyes járművek legkönnyebb és legnehezebb változatai is szerepeljenek az összevetésben.

RDE-teszt

A Real Driving Emission (RDE), azaz a valós körülmények között végzett fogyasztás- és károsanyag-kibocsátás-teszt során a járművek forgalomban, menet közben mérhető károsanyag-kibocsátását ellenőrzik, például a használat közben mért NO_x-értéket. Ez a teszt párhuzamosan fut a jelenlegi NEDC, illetve a 2017 őszétől alkalmazott WLTP mellett, és arra szolgál, hogy szavatolja az Európa útjain közlekedő autók alacsony károsanyag-kibocsátását.

A módszer lényege, hogy közúton, az autóban elhelyezett mobil mérőműszer, a PEMS (Hordozható kibocsátásmérő rendszer) használatával állapítják meg a valós értékeket, beleértve a NO_x-, valamint a részecskeszám-kibocsátást. A 2017 szeptembere után megjelent, dízel erőforrással felszerelt autók felső NO_x-határértéke 168 mg/km.

http://egyszermarlattamautot.hu/2017/06/20/az-1-literes-motorral-szerelt-honda-civic/