Az abroncsok minősége társadalmi kérdés is

Elsőre talán meglepő a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) elnökének kijelentése, de Morenth Péter okfejtése nagyon is logikus.A szakember 2021 novembere óta tölti be a HTA elnöki tisztségét, de a Szövetség megalakulása óta, annak ügyvezetőjeként részt vesz a munkájában. Érti az általa képviselet iparágat, csakúgy, mint a fogyasztók motivációit. Évindító beszélgetésünkben az abroncsok és a mobilitás jövőjéről, az iparág eredményeiről és az EPR hatásáról beszélgettünk.

  • 2023 novemberében volt 12 éve, hogy az akkori Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Gumiabroncs Szövetséget (Hungarian Tire Association – HTA), és hivatalosan is létrejött a hét magyarországi gyártókapacitással, illetve képviselettel rendelkező nemzetközi gumiabroncsgyártó vállalat részvételével a hazai szakmai szervezet. Tinédzserkorban vannak. Hol tart ma az Önök által képviselt iparág?
  • A gumiabroncsipar a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Magyarországon az iparág hét vállalata – az Apollo, a Bridgestone, a Continental, a Goodyear, a Hankook, a Michelin és a Pirelli – képviselteti magát önálló nagykereskedelmi egységgel, közülük 4 cég hazai gyártókapacitással is rendelkezik, és folyamatosan fejleszt. 2022-ben – a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre – 34,1 millió személy-, és teherautó abroncs készült Magyarországon. Mindez már nemzetközi szinten is jelentős eredmény: hazánk húsz év alatt a 35. helyről a 15. helyre jött fel a gumiabroncs-exportáló országok toplistáján. Az ágazatban foglalkoztatottak száma folyamatosan nő: ez jelenleg közvetlenül mintegy 6800, közvetve pedig több mint 15 ezer főt jelent. A Szövetség tagjai a hazai GDP több mint 2,5%-ához járulnak hozzá. Az ágazat belföldi értékesítésének és exportjának értéke 2022-ben már meghaladta a 600 milliárd forintot. Közben – ahogy mondani szokták – volt minden: Covid, háborús konfliktus, infláció. Az iparág erejét mutatja, hogy a gyártók előre tekintenek: hatékonyságnöveléssel, innovációval, a gyártási folyamatok áramvonalasításával válaszolnak a turbulenciára. Nagyon régen volt igazi „békeév”, de ez a versenyszférára egyébként sem jellemző. Dolgozunk, tesszük a dolgunkat.
  • Vagyis a HTA igazi sikertörténet lett. Az alapítók közül ki az, aki még ma is aktív a szövetségben?
  • A HTA elnöksége a 12 év alatt teljesen kicserélődött, már a második/harmadik generáció dolgozik velem közösen a Szövetség érdekében. Ma már természetes, hogy az elnökség munkájában hölgyek is részt vesznek, Topolcsik Melinda ügyvezető igazgató a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.-t képviseli. Az elmúlt 12 év szakmai sikere és elismerése, hogy Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a HTA-t kérte fel, hogy vegyünk részt az EPR* díjtanács munkájában, mint a gumiabroncsgyártók képviselője. Örömmel tettünk eleget a felkérésnek. (*2023. július 1-jétől jelentősen átalakultak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok, bevezetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség rendszer, az EPR. A termékek, amelyek az EPR (Extended Producer Responsibility) hatókörébe esnek, kötelező folyamatos nyilvántartást igényelnek. A díjtanács a miniszter konzultációs szerve, feladata a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiterjesztett gyártói felelősségi díjelőkészítő tevékenységének szakmai támogatása. – A szerk.)
  • Az EPR volt 2023 egyik kulcsszava. Hogyan érinti ez az iparágat?
  • Alapvetően azt gondolom, hogy az irány megfelelő, a részletszabályok finomításában a szabályozó szervek számíthatnak a javaslatainkra, észrevételeinkre. A használt gumiabroncsok begyűjtése és újrahasznosítása valamennyiünk érdeke, a tagjaink számára nem csak szlogen a környezetbarát és társadalmilag is minél felelősebb tevékenység. Büszke vagyok rá, hogy a HTA által képviselt tagokat nem, hogy „noszogatni” nem kell a jelenleginél zöldebb technológiák fejlesztésének irányába, de kifejezetten élen járnak a K+F terén. Ambiciózus céljaink vannak a 100%-ban újrahasznosítható abroncsok előállításával kapcsolatban, az energiagazdálkodásunk fenntartható forrásból történő biztosítására, és általában a környezeti lábnyomunk csökkentése érdekében. Az abroncsok nélkül ma a mobilitás elképzelhetetlen. Lehet, hogy tíz vagy húsz év múlva másfajta kerekeken gördülünk majd, de jelenlegi ismereteink alapján az autózás, az áruszállítás, de még a légiközlekedés sem képzelhető el kerekek és abroncsok nélkül. A HTA-tag nagyvállalatok érdeke alapvetően megegyezik a társadalom igényeivel: korszerű és elérhető termékek széles palettája, amelyek előállítása a lehető legkisebb mértékben terheli a környezetet. Ezen dolgozunk.
  • Azt mondja, hogy „elérhető”. Ez olcsót jelent?
  • Nem, nem feltétlenül, a képlet ennél összetettebb. Az abroncsokra is érvényes, ami szinte minden más, ipari módon előállított termékről elmondható: az ár/érték arányt kell vizsgálni. A feltűnően olcsó portékáról mindig kiderül, hogy valamelyik komponense hiányzik. Az abroncs nem egy fekete gumikarika; az összetevők aránya, minősége, a gyártás kiforrottsága, a mintázat és még sorolhatnám, mind-mind hatással van arra, hogy milyen a végtermék. A sajtóanyagainkban rendszeresen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autóink négy, tenyérnyi felületen érintkeznek a talajjal. Az, hogy egy abroncs mit tud, krízishelyzetben derül ki a legmarkánsabban: ha egy fékezés során 32 méter helyett elegendő 30 méter is a megálláshoz, lehet, hogy életet mentettem. A zajszínt, a gördülési ellenállás is fontos, – utóbbi például a fogyasztásra van jelentős hatással -, nem véletlen, hogy az erre vonatkozó adatokat kötelező feltüntetni az új abroncsokra ragasztott uniós címkén. A jármű oldalán elhelyezett piktogramok vagy más hivatalos dokumentumaiban leírtak is segítenek annak eldöntésében, hogy az adott fogyasztónak pontosan melyik abroncs az ideális. A HTA-nak megalakulása óta célja, hogy a gumiabroncs-iparról és a gyártott termékekről minél több hasznos ismeretet adjon át a fogyasztóknak, a honlapunk, a sajtóközleményeink, a rádiós megszólalásaink és közösségi oldalaink is erről szólnak.
  • A HTA jó értelemben vett lobbiszervezet is. Mondana egy konkrétumot arra vonatkozóan, hogy mit akarnak elérni?
  • Szeretnénk egyértelművé tenni az évszaknak megfelelő (téli és nyári) gumiabroncs szabályozást, kívánatosnak tartjuk a gépjárművezető oktatásban a gumiabroncs témakörének hangsúlyosabbá tételét, és az erre vonatkozó kérdések szerepeltetését a műszaki vizsgán. Határozottan támogatjuk a gumiabroncs fogalmának újradefiniálását a KRESZ-ben, és új profilmélység minimumok megadásának szükségességét (nyári abroncs esetében 3 mm, télieknél 4 mm.
  • Az elmúlt évek energiaár-robbanása, a rég nem látott mértékű infláció az új abroncsok piacán is éreztette hatását. A fogyasztók felvonták a szemöldöküket, a kínai gyártók pedig előálltak a már bevált recepttel: egyelőre ismeretlen márkájú, de sok esetben tagadhatatlanul olcsó termékekkel rukkoltak elő. Az amerikai és a német szaksajtó kevésbé szégyenlős, mint a hazai: sok esetben kifejezetten óva intik az autósokat attól, hogy ismeretlen kínai terméket válasszanak. Ön mit javasol annak, aki mondjuk a tavaszi abroncscsere idején akar egy új szettet vásárolni?
  • Kerülném az általánosítást, de tulajdonképpen az előző válaszaimban ott a megoldás is: a feltűnően olcsó termékek legalábbis gyanakvásra adnak okot. Nincsenek csodák. Én, amikor abroncsot keresek, jellemzően teszteket olvasok, megvizsgálom az energiatanúsítványt, és megnézem az adott gyártó társadalmi beágyazottságát: van-e helyben gyára vagy legalább komoly képviselete, honnan szállítják az adott abroncsot, milyen kontextusban bukkannak fel a hírekben. Érdemes a versenysport híreket is figyelni: a raliban vagy a Formula-sorozatokban szélsőséges körülményeknek kell megfelelni, ami csak nagyon komoly K+F munka árán valósítható meg. Aki ott helyt áll, az olyan tapasztalatot szerez, amiből aztán a hétköznapi autósok profitálnak. A fejlesztések „lecsorognak”, megjelennek a hétköznapokban, egyébként ez nem csak az abroncsokra érvényes; az autóipar szereplői nem véletlenül tolonganak a versenyistállók környékén: ott a legkeményebb a küzdelem, és azonnal mérhető a fejlesztőmunka eredménye. Visszatérve a kérdésére: családapaként olyan abroncsot választok, amiben megbízom. Az autóban sok esetben a családtagjaim is velem utaznak. Nem fogom néhány ezer forintnyi megtakarításért kockára tenni a testi épségüket, az autó fényezéséről nem is beszélve!
  • Akár egy négyévszakos abroncs vásárlását is megfontolná?
  • Ma már egyértelműen igen, de a válasz azért ennél összetettebb. Annak, aki télen is elsősorban a városban használja az autóját, kisebb távolságokra, és szélsőséges téli időjárási körülmények között inkább a tömegközlekedést választja, annak jó választás lehet a négyévszakos abroncs. Ahogy említettem: a HTA tagok K+F munkájának ez a lényege. Élhetőbb, jobb világot akarunk teremteni. Nyilvánvalóan erős a fogyasztói igény, sokan nem szeretik a tavaszi-őszi abroncs-, illetve kerékváltást. A mai négyévszakos abroncs-mintázatok és keverékek már elérik azt a szintet, amely nyugodt szívvel ajánlható. Ám annak, aki rendszeresen jár hegyvidéken vagy síelni indul, továbbra is érdemes befektetni egy teljes téli szettbe, és a hóláncot se hagyja otthon! Azt is érdemes mérlegelni, hogy amíg a téli szettet használjuk, a nyári „pihen”, nem kopik, az élettartama így hosszabb. És még egy apróság: a négyévszakos abroncs fogalma nem azt jelenti, hogy ezek teljesen gondozásmentesek. A megfelelő nyomásérték mellett figyelni kell arra is, hogy az egyenletes kopás érdekében a kerekeket cserélgetni, illetve centríroztatni is kell, és idővel ezeket is le kell cserélni.
  • A HTA megalakulása óta tagja az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetségének (ETRMA), amely az európai gumiabroncs-ipar központi szövetsége. Mit jelent ez a gyakorlatban?
  • A közlekedésbiztonság gyakorlatilag mindenkit érintő kérdés. Ennek előmozdítása érdekében az ETRMA egy sor kezdeményezést támogat, és számít a tagországok szakmai véleményére, támogatására. Csak felsorolásszerűen: az adatokhoz való hozzáférés (Access to In-vehicle Data), ahol mindenképpen szükséges, hogy az ágazat számára megfelelő jogszabály szülessen; a gumiabroncsok kopása (Tire Abrasion), Euro 7/VII és a mikró műanyagok mérséklése (Microplastics Mitigation); az erdőirtás szabályozása (Deforestation Regulation), amely kapcsán jelenleg folyamatos az egyeztetés az Európai Bizottság és a Parlament, valamint az EU tagországai között. Létezik egy ESPR (Ecodesign Directive for Sustainable Products) nevű uniós kezdeményezés, amelyet a gumiabroncsipar üdvözöl, és konstruktívan kíván hozzá járulni, de említhetem a Road Safety Package inniciatívát is, amely a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól. Nem biztos, hogy ezekkel az általunk is támogatott kezdeményezésekkel bekerülünk a napi hírekbe, hiszen a részletek kidolgozása és gyakorlatba történő átültetése a szakemberek feladata, de az eredményeket valamennyien élvezni fogjuk. Örülök, hogy az imént szóba hozta a „lobbiszervezet” státuszunkat. Ez a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy társadalmilag fontos célok eléréséért küzdünk. 2024 második félévében Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét, ami a HTA számára azt jelenti, hogy kihasználva a ránk irányuló figyelmet, fokozott erőfeszítéseket teszünk a felsorolt ügyekért.
  • Ön azon kevés szakemberek egyike, akik a HTA alapítása óta részt vesznek annak munkájában. Mi motiválja 12 év elteltével?
  • Szeretem a munkámat. Egyrészt ez egy hallatlanul izgalmas és gyorsan fejlődő terület, amelynek az eredményei rövid időn belül megjelennek az életünkben. Másrészt hiszek a szó erejében, a felvilágosító munka hasznában: büszke vagyok rá, hogy az elmúlt bő egy évtized alatt elértük, hogy az autósok ma már sokkal tudatosabban választanak abroncsot és foglalkoznak a témával, és ebből mindenki profitál. Az Európai Unió 2019-ben átdolgozta az általános járműbiztonsági rendeletet (GSR), így 2024 júliusától az új autók esetében több aktív biztonsági rendszer is kötelezővé válik, és a lista még várhatóan tovább bővül. Engedje meg, hogy egy eszközt kiemeljek:az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer nem csupán a balesetveszélyt, de a jármű fogyasztását is mérsékli. Az EU várakozása szerint 2038-ra 25 ezer haláleset és 140 ezer súlyos sérüléssel járó baleset lesz így elkerülhető. El tudja képzelni mindezen tervek megvalósulását korszerű abroncsok nélkül? Látni akarom a jövőt, amelyen most együtt dolgozunk – gyártók, szakmai szervezetek, közlekedők. Ebben a projektben mindenki érintett.