Kártérítési kötelezettség terhelheti a Volkswagen főrészvényesét a dízelbotrány miatt
Helyt adott a Volkswagen dízelbotrányával kapcsolatban a társaság főrészvényese, a Porsche SE befektető társaság ellen benyújtott kártérítési keresetnek a stuttgarti tartományi bíróság polgári tanácsa.
A Porsche SE ellen benyújtott kereset késedelmes tájékoztatást vet a társaság szemére a dízelbotrányról, és annak a Volkswagen konszernre gyakorolt pénzügyi következményeiről. A Porsche SE és a Volkswagen AG egyaránt visszautasítja a vádakat.
A döntés nem jogerős.
Az indoklás szerint a Porsche SE, mint a Volkswagen főrészvényese nem tett eleget tájékoztatási kötelességének, Martin Winterkorn, a Volkswagen AG vezérigazgatója pedig gondatlan módon sértette meg hivatali kötelességeit.
A Porsche és Piëch családok ellenőrzése alatt álló befektetési társaság 52 százalékos részesedéssel rendelkezik a Volkswagen AG autóipari konszernben. A Porsche SE több vállalatban is rendelkezik befektetéssel, nyeresége azonban szinte kizárólag a Volkswagen eredményétől függ.
A Porsche SE, a Volkswagen AG többségi tulajdonrészével rendelkező befektetési társaság nem tévesztendő össze a Dr.-Ing. h.c. F. Porsche AG, röviden Porsche AG autógyárral, a Volkswagen AG százszázalékos tulajdonában lévő sportkocsigyártóval.
A 2015 szeptembere óta tartó dízelbotrányban ez az első eset, hogy kártérítést ítéltek meg VW-részvények vásárlóinak – emelték ki beszámolóikban német hírportálok, hozzátéve, hogy számos további bírósági eljárás zajlik még.
A bíróság két pert zárt le döntésével. Az egyikben egy brit város, Wolwerhampton nyugdíjalapja követelt kártérítést VW-részvények révén keletkezett veszteségei miatt, arra hivatkozva, hogy a PSE a német autógyártó társaság legfőbb tulajdonosaként nem tett eleget tőkepiaci tájékoztatási kötelezettségeinek. A stuttgarti tartományi bíróság elfogadta álláspontját, és 3,186 millió euró (1,051 milliárd forint) kártérítés, illetve az összeg után járó kamatok megfizetésére kötelezte a PSE-t.
A bíróság honlapján közzétett ítélet indoklása szerint Martin Winterkorn, a PSE igazgatótanácsának volt elnöke – aki egyben a VW vezetője is volt – már 2013. május 14-én tudta, hogy a VW súlyos büntetésre számíthat az Egyesült Államokban dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátási adatainak manipulációja miatt, de nem tájékoztatta a várható pénzügyi nehézségekről az úgynevezett elsőbbségi részvényeket vásárló befektetőket, akiket így kár ért, amikor 2015 szeptemberében nyilvánosságra került az ügy és hatására gyengült a VW-részvény árfolyama.
A másik perben a meg nem nevezett befektetőket képviselő ügyvédi iroda tájékoztatása szerint további 44 millió euró kártérítést ítéltek meg ugyanezzel az indoklással, a PSE-nek így egyszerre több mint 47 millió eurót kellene kifizetnie. A PSE előre bejelentette, hogy fellebbez, és akár a szövetségi legfelső bíróságig is elmegy, ha elmarasztalják.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, tavaly 10,74 millió gépjárművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és a Porsche mellett az Audi, a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti és a Lamborghini autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.
A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot.
