Vigyázz! A tél végéig tart a párzási időszak, ezért több a vad az utakon
Tavaly mintegy hétezer nagyvadat gázoltak az utakon, ami nem csak a vadásztársaságoknak jelent hatalmas kárt, de az autósoknak is, hiszen akár totálkáros is lehet a jármű egy ilyen ütközés után.
Ősszel az őzek után a gímszarvasok, majd a dámvad, a vaddisznó, a rókák és a nyulak kezdik meg a párzási időszakot, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban sokkal több vaddal találkozhatunk az utakon. Noha az autósokat sok helyen tábla figyelmezteti, gyakorlatilag bárhol átszaladhat az úton egy-egy vad, ami, ha nem tudjuk elkerülni az ütközést, nem csak veszélyes lehet, de hatalmas károkat is okozhat mind a vad, mind pedig az autó szempontjából.
„A vad értéke pontosan meg van határozva és akár több milliós összeg is lehet mondjuk egy erős agancsú gímbika esetében. A hazai vadállomány összetétele miatt ősztől tél végéig gyakorlatilag folyamatos a párzási időszak, ezért érdemes nagyon körültekintően autózni. Az állatok ugyanis napszakokhoz igazítják a mozgásukat, mi azonban nem igazítjuk az életritmusunkat a rövidülő napokhoz, ezért gyakrabban közlekedünk ilyenkor sötétben, amikor a vad jobban mozog” – kezdte Kőrös András, a Groupama Tanpálya szakmai vezetője.
A jogszabályok változásával ráadásul idén nyár óta szűkült azon esetek köre, amikor egy vadásztársaság kártérítésre kötelezhető egy vadbaleset miatt. A jogszabályváltozás értelmében a vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vad úton való áthaladása vadászati tevékenységgel áll okozati összefüggésben.
Ellenkező esetben a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól. A szakértő szerint azonban érdemes a megelőzésre koncentrálni és minden eshetőségre felkészülni, amikor lakott területen kívül autózunk.
„A vadriasztó beszerelése mindenképpen ajánlott, ezekből pedig érdemes olyat választani, ami nem mechanikus, azaz nem az autó sebességétől függ, hanem saját hanggenerátorral rendelkezik, és a frekvenciákat is változtatja. Az egyes vadfajok hallásának ugyanis más és más a frekvenciatartománya és eltérő, hogy melyik az a frekvencia, ami olyan zavaró számára, hogy emiatt megváltoztatja a mozgását és nem az út felé, hanem más irányba indul” – állította Kőrös András.
Érdemes óvatosan, visszafogott sebességgel, az út szélét is figyelve vezetni, figyelni a csillanásokra, a mozgásokra. Tompított fényszóró használata esetén reálisan legfeljebb 40 métert látunk előre. Jól tapadó felületen is csupán 60-65 kilométer/órával haladhatunk. Így ugyanis még a sötét miatt megnövekedett, másfél másodperces reakcióidő mellett is képesek lehetünk időben lefékezni.
A szakember azt tanácsolja, ha mégis elkerülhetetlen az ütközés, törekedjünk arra, hogy az intenzív fékezés mellett az állat mögé húzzuk a járművet. Ha el is ütjük az állatot, nem mindegy, hogy középre, a szélvédőre repül, vagy oldalra penderül, és az út szélére zuhan.
„Az állat mindenképpen rosszul jár, de az autóban és a vezetőben is súlyos kárt tehet. Rossz hír, hogy 90 km/óra feletti tempónál már reagálni sem lesz időnk, azaz fékezés és kormányzás nélkül fogunk találkozni a vaddal, aminek igen súlyos következményei is lehetnek” – tette hozzá Kőrös András.
