A Toyota teljes tulajdonú leányvállalatává teszi a Woven by Toyotát

Miért mondott le részvényeiről Toyoda elnök?

A Toyota bejelentette, hogy a Woven by Toyota, a jövő zöld is intelligens városának prototípusaként épülő Woven City és a jövő járműveibe szánt szoftverfejlesztés mögött álló vállalat teljes tulajdonú Toyota leányvállalattá válik. A Woven by Toyota részvényeinek 95 százaléka már eddig is a Toyota tulajdonában volt, a fennmaradó 5 százalékot pedig október végével vásárolják ki. Történetesen ez az 5 százalékos részesedés nem másé, mint a Toyota igazgatótanácsának elnökéé, és korábbi világszintű elnök-vezérigazgatójáé, Akio Toyodáé. Miért teszi a Toyota a Woven by Toyotát 100 százalékos tulajdonú leányvállalattá? Miért döntött úgy Toyoda úr, hogy megválik a részvényeitől? És egyáltalán, miért birtokolta ő maga személyesen azokat? Az alábbiakból kiderül.

Miért tesz Woven by Toyotát (WbT) 100 százalékos tulajdonú leányvállalattá a világ lenagyobb, legprofitábilisabb, és nem utolsósorban legzöldebb autógyártója? A Toyota korábbi közleményében az áll, hogy a a két vállalat meg kívánja erősíteni kapcsolatát a szoftverek szociális rendszerekben és járművekben történő bevezetésének felgyorsítása érdekében, a lépés pedig a 2025-ben induló Arene (egy új, a járművekbe épített operációs rendszer és platform a mobilitási szoftverek fejlesztésének és használatának javítására) bevezetésével párhuzamosan zajlik. Ahogy ez a cél egyre közelebb kerül, a Toyota tisztázza a jövőbeli Arene szoftverrel rendelkező termékek adatait, és a fejlesztést az „előzetes” fázisból a megvalósítás felé irányítja. A Toyota célja, hogy felgyorsítsa a szoftverintegrációt az autókban, jól illeszkedik a WbT ügyfélközpontú fejlesztés iránti elkötelezettségéhez. Így a Woven by Toyota a független fejlesztésről a Toyota által kiszervezett projektek kezelésére váltott. Másképpen fogalmazva, a WbT a saját pénzeszközeiből és hiteleiből megvalósuló önálló termékfejlesztésről áttér a Toyota számára végzett konkrét munkára. Ez az együttműködés már folyamatban van, ami miatt a vállalat áprilisban megváltoztatta a nevét Woven Planet Holdingsról Woven by Toyota-ra. A vállalat struktúráját is megerősítették, többek között új vezetők érkeztek a Toyotától. Szeptember elején a Toyota bejelentette, hogy fokozza az együttműködést a WbT-vel és az ugyancsak Toyota leányvállalat Densóval, amelyek erőssége a szoftver implementáció.

Hajime Kumabét nevezték ki a WbT vezérigazgatójává, aki a Densónál és a J-QuAD DYNAMICS-nál (Az automatizált vezetési szoftverek fejlesztője, amelyet 2019 áprilisában alapítottak a Toyota Csoport tagjai, a Denso, az Aisin, az Advics és a JTEKT közös vállalkozásaként) töltött ideje alatt külső partnerségeket alakított ki. Eközben a Toyota új Szoftverfejlesztési Központot hozott létre a szoftverekkel kapcsolatos üzleti tevékenységének és fejlesztésének konszolidálása érdekében. A központba a Denso technológiai igazgatója, Yoshifumi Kato lett az ügyvezető alelnök.

Miért mond le Toyoda elnök a részvényeiről?

Az ok a Toyota és a WbT közötti új megállapodásból eredő potenciális összeférhetetlenség miatti aggodalom volt, mivel Toyoda elnök egyszerre a fejlesztést kiszervező vállalat (Toyota) reprezentatív igazgatója és a munkát végző cég (WbT) részvényese. Ebben az esetben ugyanis Toyoda elnök, a részvényes számára előnyös lenne, ha a WbT üzletet kapna a Toyotától, amely igazgatótanácsának ő az elnöke. A Toyota azt javasolta, hogy egy harmadik fél által végzett részvényértékelés alapján vásárolja ki Toyoda elnök részvényeit 5,1 milliárd jenért (szemben az 5 milliárd jenes kezdeti befektetéssel). Toyoda elnök a maga részéről továbbra is be akart fektetni a vállalatba, de az üzleti megállapodások megváltozása arra kényszerítette, hogy lemondjon részesedéséről, mielőtt a fejlesztési erőfeszítések gyümölcsei napvilágot láthattak volna.

A döntés ellenére Toyoda elnök azt mondja: „Az érzéseim a WbT iránt, amelyet úgy tekintek, mintha a saját gyermekem lenne, nem változtak.”

Miért voltak magántulajdonában a részvények?

Hogyan jutottak egyáltalán Toyoda elnök úr magántulajdonába ezek a részvények? 2020 júliusában a Toyota Research Institute-Advanced Development (TRI-AD), a WbT elődje, a Woven Planet Group megalakulásával bővült. A döntés leleplezésekor az akkori elnök, Toyoda a következő választ adta egy munkavállalói kérdésre.

„Személyes befektetést eszközöltem, mert nincsenek egyértelmű válaszok egy új jövő megteremtésére.

Egy vállalaton belül vannak olyan szervezetek, ahol logikus viták alapján hozunk döntéseket: ennyit fektessünk be, hogy ilyen és ilyen szintű megtérülést érjünk el” Ebben a feltérképezetlen korszakban azonban nem lehet mindent ilyen logikai mechanizmusok segítségével mérlegelni. Már 11 éve vagyok a Toyota elnöke, de ez egy ilyen nagy szervezetnél küzdelmes volt. A nagy szervezetek a sikeres múltbeli tapasztalatok alapján próbálják logikusan végiggondolni a dolgokat. Én azonban másképp csinálom. Ehelyett olyan világot képzelek el, amely több ember arcára csal mosolyt. A Toyota egyszer teljes modellváltást élt át, az automatikus szövőszékgyártóból autógyártóvá vált. Most itt az ideje a következő modellváltásnak. Ebben a helyzetben a vállalat elnöki szerepénél jobban szerettem volna hozzájárulni személyes gondolataimmal és szenvedélyeimmel, elképzelve egy olyan világot, amely érdekes lenne és mosolyt csalna az emberek arcára. Ezért döntöttem személyesen a befektetés mellett. Kiichiro Toyoda, a vállalat alapítója fel merte használni azt, amit apjától, Sakichi Toyodától, az automata szövőszék feltalálójától örökölt, és létrehozta a Toyota Motor Corporationt. Harmadik generációsként megkérdőjeleztem, hogy helyes volt-e a jelenlegi Toyota értékére hagyatkozni. Úgy éreztem, hogy a családi vagyont a jövőbe való befektetéshez kell felhasználnom, és elkötelezettségemet azzal kell kifejeznem, hogy teljes modellváltást hajtok végre a vagyonomban. A múltban Japánban voltak olyan kapitalisták, akik a szenvedélyüket követve, saját pénzüket befektetve új, küldetéstudattal rendelkező vállalatokat alapítottak. Ma azonban az alapító kapitalisták jelenléte a legtöbb vállalatnál csökkent. Ennek eredményeképpen az a szenvedély, amelyet az ilyen tőkések a vállalatok alapításába fektettek, elhalványulni látszik, és e vállalatok jellege és víziója egyre kevésbé látható. Úgy vélem, hogy az új korszak kihívásainak megválaszolásához szükségünk van az ilyen személyek elkötelezettségére.”

A jövő megváltoztatására törekedve tehát Kiichiro Toyoda hatalmas kockázatot vállalt, amely számtalan nehézség után megalapozta Japán autóiparát. Ez a vállalkozói szellem arra inspirálta unokáját, Akio Toyoda elnököt, hogy személyesen fektessen be hatalmas összeget magánvagyonából. Ugyanígy Toyoda elnök a ROOKIE Racinget is saját zsebből finanszírozza. Láthatjuk a jövőre vonatkozó erős személyes ambícióit is: ahelyett, hogy hagyná kihalni az autósportot, fenntarthatóbbá akarja tenni az autóipar növekedésének ezt az alapvető hajtóerejét. Erős jövőbe vetett ambícióval rendelkező befektetőként segített a WbT elindításában. Bár részvényesként való részvétele fejlődött, ez mindig is az az üzletág marad, amelyre a Toyota modellváltását tette fel.